A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az , pontokon áthaladó valamely gömb a gömböt a pontban érintse. A két gömbnek közös érintősíkja a pontban az egyenest a pontban messe. Kimutatjuk, hogy ezen szilárd pont (bármely érintési pontjához tartozó érintő sík a ponton megy keresztül).
Ugyanis ezen pontnak mindkét gömbre vonatkozó hatványa egyenlő, t. i. . Még pedig a gömbre nézve, melynek középpontja és sugara , A gömbre nézve
ahol az felező pontja. Eszerint | |
A pont mértani helye eszerint egy sík, mely -re merőleges. Ezen sík az -t egy szilárd pontban metszi. Ebből következik, hogy a pont mértani helye azon kör, melyet a pontból a gömbhöz húzott érintők érintéspontjai írnak le. Ha , akkor a pont a végtelenben van és a szóbanforgó mértani hely a gömb azon legnagyobb köre lesz, amely az -re, felezőpontjában merőlegesen állított sík metszése.
Jegyzet. A pontnak hatványa a gömbre és bármely, az , pontokon átmenő gömbre nézve ugyanakkora. Ha oly gömböt veszünk, mely a gömböt metszi, akkor a és metszési síkja mértani helye azon pontoknak, amelyeknek hatványa a két gömbre nézve ugyanakkora; kell tehát, hogy ezen sík a ponton menjen keresztül. Ezen alapon a pont megszerkeszthető. Azon pontok mértani helye a síkban, amelyekre nézve két adott ponttól való távolságuk négyzetének különbsége állandó, oly egyenes, mely a két adott pontot összekötő egyenesre merőleges. Ha ezt a egyenest az körül forgatjuk, akkor a szóbanforgó tulajdonsággal rendelkező pontok mértani helyét térben kaptuk meg. |
|