|
Feladat: |
1313. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Czinczenheim József , Frankl Otto , Gálfi János , Harsányi János , Holzer Pál , Komlós János , Krisztonosich Jenő , Vajda József |
Füzet: |
1937/május,
283 - 284. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Beírt háromszög, Inverzió, Mértani helyek, Kör egyenlete, Egyenes, Parabola, mint kúpszelet, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1937/március: 1313. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. . Koordinátarendszerünk kezdőpontja a kör középpontja legyen és az -tengely az ponton menjen keresztül; az koordinátái; (, ) és a kör egyenlete .
A pont koordinátái legyenek (, ), a ponté (, ). Ekkor
Minthogy a , pontok a körön vannak, és így A távolság felezőpontjának abscissája azaz állandó: az pont az -tengelyre merőleges egyenes pontja. Azonban az pont ezen egyenesnek csak a körön belül eső részét, a húrt írja le: az pont mértani helye a húr.
. Ismeretes, hogy a parabola gyújtópontjából a parabola valamely érintőjére bocsátott merőleges talppontja a csúcsérintőn fekszik. Eszerint a egyenesek oly parabola érintői, amelynek gyújtópontja a kör pontja és csúcsérintője az egyenes, tehát ezen parabola, ill. ennek egy íve a egyenesek burkolója. A szóbanforgó ív végpontjai a , ill. pontokból húzott érintők érintéspontjai.
. Az köré írt kör középpontja legyen és ezen körben az -val diametrálisan szembenfekvő pont . Ekkor az -nél derékszögű és ezért . Azonban , tehát . Ezen kapcsolat azt fejezi ki, hogy az inverz pontja az pólusra nézve; az inverzió hatványa . Eszerint az az egyenes inverz alakzatjának, tehát oly körnek a pontja, mely -n megy keresztül és középpontja az -re merőleges egyenesen fekszik. Mivel azonban az pont mértani helye az egyenes darabja, az inverz körnek is csak azon íve lesz az mértani helye, melyet az és egyenesek metszenek ki belőle (a körnek íve). A kör egyenesen fekvő átmérőjének egyik végpontja , a másik végpontját az körhöz, a pontjában húzott érintő határozza meg. Ha ezen érintő -t a -ben metszi, akkor felezőpontja lesz a átmérőjének másik végpontja, .
Komlós János (Gr. Széchenyi I. gyakorló r. VIII. o. Pécs) Az pont -be, ill. -be esik, ha és összeesnek a , ill. pontban. A ugyanazon értéke mellett a és pontok feküdhetnek az átmérő ugyanazon és ellenkező oldalán. Minthogy és a kör húrjai, egyik sem lehet -nél nagyobb, tehát | | Ha , akkor csak lehetséges. A és pontok az pontba esnek, ugyanide esik az pont is. (, ). Ha , akkor az egyenes és között metszi az átmérőt. Ha , akkor , az -ek derékszögűek; a átfogó minden helyzetében az ponton megy keresztül. Az pont mértani helye az pontba zsugorodik össze. |
|