Feladat: 1267. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: -
Megoldó(k):  Barna Tibor ,  Czinczenheim József ,  Farkas Imre ,  Frankl Otto ,  Komlós János ,  Schwarz János ,  Somogyi Antal ,  Vajda József 
Füzet: 1937/január, 151 - 152. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Elemi függvények differenciálhányadosai, Ellipszis egyenlete, Kúpszeletek érintői, Ellipszis, mint mértani hely, Ellipszis, mint kúpszelet, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1936/november: 1267. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Megoldás. Jelentse A a vonaldarabnak az Y tengelyen, B az X-tengelyen mozgó végpontját. Az A ill. B pont által leírt ellipszis egy vonaldarabbá zsugorodik össze, az előbbi az Y-, utóbbi az X-tengelyen fekszik. Az A ponthoz tartozó normális merőleges az Y-, a B ponthoz tartozó merőleges az X tengelyre; ezen két merőleges metszőpontja legyen I. Ki fogjuk mutatni, hogy az AB tetszőleges M pontjához tartozó normális az I ponton megy keresztül.

 
 

Legyen AM=a, MB=b, AB=a+b. A vonaldarab helyzetét az OBA=φ határozza meg. Ezen helyzetben az M pont koordinátái (x,y), az I ponté (x1,y1), úgy hogy
x=acosφ,y=bsinφ;1x1=OB=(a+b)cosφ,y1=OA=(a+b)sinφ.


1

Az MI egyenes irányhatározója:
y1-yx1-x=(a+b)sinφ-bsinφ(a+b)cosφ-acosφ=asinφbcosφ.

Az M pont által leírt ellipszis M pontjához tartozó normális irányhatározója -x'y',2 ahol y' és x' jelentik y-nak és x-nek φ szerint képezett differenciálhányadosait és így
-x'y'=asinφbcosφ-y1-yx1-x.

Tehát az M ponthoz tartozó normális iránya összeesik MI irányával, a szóbanforgó normális az I ponton megy keresztül.
 
Frankl Ottó (izr. rg. VIII. o. Bp.)

 

II. Megoldás. Az előbbi megoldás bevezetésében jellemeztük az AB vonaldarab és az M pont helyzetét. Feltehetjük, hogy AM>MB. Legyen C az AB felezőpontja. Az M pontból OA-val párhuzamosan vont egyenes OC-t az N pontban metszi; ekkor CM=CN és így ON=AM, az ellipszis félnagytengelye ill. a főkör sugara. Eszerint az N pont a főkör azon pontja, melynek affin pontja az ellipszisen az M. A főkörnek N pontjában húzott érintője OB-t a P pontban metszi; ezért az ellipszisnek M pontjához tartozó érintője MP. Az ellipszisnek M pontjához tartozó normálisa MP-re merőleges és OC-t az I pontban metszi.
 
 

Az IMP és INP derékszögű háromszögek IP átfogójának K felezőpontja az I, N, M, P pontokon átmenő kör középpontja. Ezért az MN távolságot merőlegesen felező egyenes ‐ az OB-vel párhuzamos ‐ keresztülmegy a K ponton, továbbá ‐ mivel CM=CN ‐ a C ponton is. Minthogy K felezi IP-t és CKOB, következik: OI=2OC, azaz az M ponthoz tartozó normális OC-t mindig azon szilárd I pontban metszi, amelyre nézve OI=2OC. (OAIB téglalap csúcsa I.)
 
Komlós János (Gr. Széchenyi István gyakorló r. VII. o. Pécs).

1Az ellipszis egyenlete x2a2+y2b2=cos2φ+sin2φ=1.

2Az érintő irányhatározója: dydx=dydφ:dxdφ=y'x'; a normálisé -1:y'x'=-x'y'.