|
Feladat: |
1258. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Barna T. , Czinczenheim J. , Holzer P. , Lóránd E. , Schwarz J. |
Füzet: |
1936/december,
100 - 102. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Kör (és részhalmaza), mint mértani hely, Háromszögek szerkesztése, Parabola, mint mértani hely, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1936/október: 1258. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintettel azon érdeklődésre, melyet a f. é. tanulmányi verseny II. feladata keltett, a többitől elkülönítve tárgyaljuk a feladattal kapcsolatban felmerülő kérdéseket.
Szerkesszünk adott háromszög köré adott oldallal bíró szabályos háromszöget! Mi a szerkesztés lehetőségének feltétele? Megoldás. Legyen az adott háromszög a ; ezen háromszög köré szerkesztettük az egyenlőoldalú háromszöget, adott oldallal.
Az , , csúcsoknál -ú szögek vannak: az csúcs mértani helye oly kör íve, amelyben az húrhoz -ú kerületi szög tartozik, és ezen ív a háromszögön kívül fekszik. Hasonlót mondhatunk a , ill. csúcs mértani helyéről az , ill. oldallal kapcsolatban. Ezen mértani helyeket megszerkesztjük. A három kör egy olyan ponton megy keresztül, amelyből a háromszög mindegyik oldala -ú szög alatt látható. Ezen körök középpontjai , , . Az és körök közös húrja : erre a centrális, , merőleges. Hasonlóan és . Minthogy az mindegyik szöge és ezért Megszerkesztve már most e három kört, azon feladat előtt állunk, hogy két‐két kör metszéspontján (, , ) keresztül szelőt fektessünk úgy, hogy a szelőnek a két körben fekvő darabjainak (húrok) összege adott hosszúság legyen (). Ezen összegnek azaz az egyenlő oldalú háromszög adott oldalának nagyobbnak kell lennie a legnagyobb oldalánál. Tegyük fel, hogy az és körök metszéspontján keresztül az adott hosszúságú szelőt fektettük. Bocsássunk -ből és -ből merőlegest -re, ill. talpponttal. Ekkor .
Húzzunk -ből -vel párhuzamost, mely -t az pontban metszi; ekkor . Eszerint az derékszögű háromszög meg van határozva. Ezt megszerkesztjük: az távolság, mint átmérő felett félkört szerkesztünk; ebben felmérjük az hosszúságú húrt, majd ezen húrral az ponton keresztül párhuzamost húzunk. Ezáltal megkapjuk az adott hosszúságú szelőt. Ugyanúgy felmérhetjük a szóban forgó félkörben az húrt, miáltal egy másik megoldást kapunk, amely az előbbivel szimmetrikus helyzetű az ponton át -vel párhuzamosan vont egyenesre nézve. Ha már most -t elhelyeztük, az -t összekötjük az , -t a ponttal. Minthogy , kell, hogy legyen, azaz a pont az középpontú körön fekszik és az egyenlőoldalú, melynek oldala a megadott hosszúság.
Ezen szerkesztés megköveteli azonban, hogy azaz legyen. Ha , akkor , és .
A háromszög köré írható legnagyobb egyenlő oldalú háromszög oldalai párhuzamosak az oldalaival és ezeknek kétszeresük. Eszerint a köré írható egyenlő oldalú háromszög oldala nem lehet nagyobb, mint .
I. Jegyzet. Ha a háromszög oldalai fölé, a háromszögön kívül egyenlő oldalú háromszögeket szerkesztünk és ezeknek , , csúcsait összekötjük a szembenfekvő , , csúcsaival, akkor a , , egyenesek az előbb definiált ponton mennek keresztül. Ebből következik, hogy a köré írt legnagyobb egyenlőoldalú háromszög oldalai a , , egyenesekre rendre merőlegesek.
II. Jegyzet. Ha feladatunkat úgy értelmezzük, hogy a , , pontokon keresztül oly egyeneseket húzzunk, amelyek egyenlőoldalú háromszöget határoznak meg, akkor az , , pontok a -ön belül is feküdhetnek úgy, hogy az , , pontokból a háromszög oldalai -ú szögek alatt láthatók. Ebben az esetben az , , pontok a megoldásban definiált , , köröknek, a -ön belül levő ívein fekvő pontjai. (Az ilyen bármely oldala kisebb tartozik lenni a legkisebb oldalánál.)
Ha pedig a oldalai, mint húrok fölé a megoldásban szereplő , , körökkel, az illetőoldalra nézve szimmetrikus helyzetű köröket vesszük, akkor ezek oly pontban metszik egymást, amelyből a egyik oldala -ú, a másik két oldal -ú szög alatt látható.
Ha a -ból kiinduló egyenes a -hez tartozó () kört , a -hez tartozó () kört a pontban metszi, akkor és meghatározzák az pontot úgy, hogy és ; tehát kell, hogy az -hez tartozó körön feküdjék.
Az egy‐egy oldala úgy az előbbi, mint az utóbbi esetben két húr különbsége, pl. A ponton keresztül szelőt kell húznunk úgy, hogy a ponton keresztülmenő két körben fekvő darabjainak (húroknak) különbsége az egyenlőoldalú háromszög adott oldalával egyezzék meg. A szerkesztés analóg a megoldásban tárgyalt esettel. Az egyenlőoldalú. (Ugyanis , , ). Az oldala nem lehet nagyobb az távolság kétszeresénél.
Az egyenlő oldalú háromszögbe írt tetszőleges háromszög bármely oldala kisebb az egyenlő oldalú háromszög oldalánál.L. még részletesebben e szerkesztést és taglalását a XII. évf. 1. számában, 21. o.L. az 1. sz.-ban, a tanulmányi verseny II. feladatát. |
|