|
Feladat: |
1199. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
B. Major P. , Bodó Z. , Brill Gy. , Bukszbaum Gy. , Czinczenheim J. , Eggenhoffer Gy. , Fábián J. , Farkas I. , Földesi T. , Gergely J. , Groág J. , Harsányi J. , Herczeg Gy. , Huhn P. , Ilkovits I. , Jacoby Gy. , Kapcsándi I. , Kardos Gy. , Keller Vera , Kepes Á. , Kerényi R. , Kolostori Gy. , Komlós János , Kukorelly Gy. , Lóránd E. , Mezei Gy. , Molnár F. , Müller S. , Nagy Elemér , Nagy Ernő , Oroszhegyi Szabó Lajos. , Pálos P. , Papp J. , Pázmándi L. , Pick Gy. , Schwarz J. , Schwarz O. , Sebestyén Gy. , Szak Á. , Szele T. , Szelei Gy. , Szmák Z. , Szűcsi I. , Tarnóczy L. , Vajda J. , Vezekényi A. , Zalay E. |
Füzet: |
1936/április,
239 - 240. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Egyenesek egyenlete, Kör egyenlete, Húrnégyszögek, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1936/február: 1199. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az adott egyenesek egyenleteit:
alakban írva, nyilvánvaló, hogy az (1) és (2) egyenesek az -tengely ugyanazon pontján mennek keresztül, továbbá a (3) és (4) egyenesek is az -tengely valamely pontján mennek keresztül. Másrészt: az (1) és (2) egyenesek az tengelyen ugyanazon szeletet metszik, mint a (3) és (4) egyenesek, t. i. és (de ) koordinátákhoz tartozó pontok közötti szeletet (-t). Az egyenesek irányhatározói rendre:
Az (1) és (2) egyenesek hajlásszögére nézve: | |
A (3) és (4) egyenesek hajlásszögére nézve: | |
Ezen hajlásszögek tangenseit azért kell előjellel vennünk, mert és értékekre nézve nincsenek közelebbi adataink és így nem tudjuk, hogy a pozitív forgás irányában az (1) egyenestől jutunk-e a (2)-höz vagy (2)-től az (1)-hez, ill. (3)-tól a (4)-hez vagy (4)-től a (3)-hoz?
Mindenesetre áll: azaz vagy | | α1,2=α3,4, ha b és c megegyező előjelűek; ekkor bca és a is megegyező előjelűek, az M és N pontok az X-tengely ugyanazon felén feküsznek. α1,2+α3,4=180∘, ha b és c ellenkező előjelűek; ekkor bca és a ellenkező előjelűek, az M és N pontok az X-tengely ellenkező felén feküsznek.
Mind a két esetben az M, N pontok, továbbá a B(x=0,y=b) és C(x=0,y=c) pontok húrnégyszög csúcsai. Az első esetben azért, mert a BC távolság az M és N pontokból egyenlő szögek alatt látható; a második esetben pedig azért, mert a BC távolság az M és N pontokból kiegészítő szögek alatt látható.
II. Megoldás. Az M, N, B, C pontokon átmenő kör egyenletét állapították meg: Brill Gy., Farkas L. Fábián J. És Jacoby Gy., Földesi T., Groág J., Sebestlyén J., Kolostori Gy., Kukorelly Gy., Müller S., Papp j., Pick Gy., Schwarz J., Sebestyén J., Szelei Gy., Szűcs L., Vajda J., Tarnóczy J.
III. Megoldás. Az MNBC négyszögre a Ptolemaus-tétel érvényességét mutatták ki: Keller Vera, Mezei Gy.
Jegyzet. Könnyen igazolható, hogyOM⋅ON=OB⋅OC=bc, azaz az M, N, B, C pontok egy körön feküsznek. Ha bc>0, akkor az O pontnak a körre vonatkozó hatványa pozitív, tehát az O pont a körön kívül, ha bc<0, akkor az O pont a körön belül fekszik (a körre vonatkozó hatványa negatív).
|
|