|
| Feladat: |
1160. matematika feladat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: átlagos |
| Megoldó(k): |
Barabás J. , Bodó Z. , Erdős G. , Fábián J. , Farkas I. , Fleischer Gy. , Gergely J. , Harsányi J. , Ilkovits I. , Jacoby Gy. , Kádár Gy. , Kardos Gy. , Kepes Á. , König L. , Magyar K. , Marton T. , Nagy Elemér , Oroszhegyi Szabó Lajos , Pázmándi L. , Pick Gy. , Radovics Gy. , Reiner I. , Schwarz J. , Schön Ferenc , Somogyi Éva , Szél Gy. (Kölcsey) , Szele Tibor , Szmák Z. , Zalay E. |
| Füzet: |
1936/január,
128 - 130. oldal |
PDF | MathML |
| Témakör(ök): |
Alakzatok szimmetriái, Középpontos tükrözés, Ponthalmazok, Indirekt bizonyítási mód, Feladat |
| Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1935/november: 1160. matematika feladat |
|
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Megoldás. Tegyük fel, hogy ponthalmaz centruma ; minthogy a halmaz véges, van ‐ legalább ‐ egy pont, , mely -tól legmesszebb van. Az sugárral kört rajzolva, a halmaz pontjai nem eshetnek e körön kívül. Ezen körön fekszik -nak, az -ra vonatkoztatott szimmetrikus pontja is, mint az pontból húzott átmérő másik végpontja. Ha a halmaznak még egy, -tól különböző centruma volna, , akkor ennek is az előbbi körön belül kell feküdnie, tehát lenne. (Az egyenlőségi jel akkor érvényes, ha az átmérőn feküdnék.) Az (1) relációból következik, hogy ‐ mivel ‐az és távolságok egyike nagyobb -nél. Legyen pl. . Ekkor -nak -re vonatkozó szimmetrikus pontja is a halmazhoz tartozik, úgyhogy lenne, azaz a halmaz oly pontja lenne, mely a körön kívül feküdnék.
Ez azonban ellenkezik azon követelménnyel, amely szerint a halmaz egy pontja sem feküdhetik az középpontú és sugarú körön kívül.
| Oroszhegyi Szabó Lajos (Kegyesrendi g. VII. o. Bp. IV.) | II. Megoldás. Legyen a halmaz egy pontja és tegyük fel, hogy a halmaznak két centruma volna, és . Ekkor a halmazhoz kell tartozniok az -nak -ra vonatkoztatott tükörképének -nek, az -nek az -re vonatkoztatott tükörképének -nek, az -nek -ra vonatkoztatott tükörképének -nak, ennek az -re vonatkoztatott tükörképének -nek is s. í. t. Ilyen módon a halmaznak végtelen sok pontja lenne.
Ugyanis, mivel következik: Továbbá: tehát Ugyanígy és , és s. í. t. Eszerint az , , , pontok, továbbá az , , , pontok két, az -vel párhuzamos ill. egyenesen feküdnének, egymástól különböző pontjai lennének a halmaznak. Számuk bármely nagy számnál nagyobb: ezen körülmény azonban ellenkezik azon feltevéssel, hogy a ponthalmaz véges.
| Szele Tibor (ref. g. VIII. o. Debrecen) | III. Megoldás. A ponthalmazt térbeli elosztásúnak gondoljuk. Ha az centrumba háromtengelyű derékszögű koordinátarendszer kezdőpontját helyezzük és a pontok koordinátáit , , -vel jelöljük, akkor a centrum definíciója alapján mert valamely pont és -ra nézve szimmetrikus pontjának koordinátái abszolút értékre egyenlők, de ellenkező előjelűek. Legyenek a második, centrum koordinátái , , . A második centrumba az első rendszer tengelyeivel párhuzamos tengelyű koordinátarendszer kezdő pontját helyezzük. A pontok koordinátái ezen új rendszerben Hogy is centrum legyen, annak szükséges feltétele: | | ahol a pontok száma és ez véges. Ebből következik nyilván azaz az -ba esik. Végtelen ponthalmaz esetén ezen okoskodás nem tartható fenn, mert ott végtelen sor összegét jelenti, melynek értéke általában a tagok sorrendjétől függ.
| Schön Ferenc (Kölcsey rg. VII. o. Bp.) | Az egyenesen -ból kiindulva irányban, az egyenesen -ből kiindulva irányban kell egymásután távolságot akárhányszor felrakni! |
|