Feladat: 1160. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Barabás J. ,  Bodó Z. ,  Erdős G. ,  Fábián J. ,  Farkas I. ,  Fleischer Gy. ,  Gergely J. ,  Harsányi J. ,  Ilkovits I. ,  Jacoby Gy. ,  Kádár Gy. ,  Kardos Gy. ,  Kepes Á. ,  König L. ,  Magyar K. ,  Marton T. ,  Nagy Elemér ,  Oroszhegyi Szabó Lajos ,  Pázmándi L. ,  Pick Gy. ,  Radovics Gy. ,  Reiner I. ,  Schwarz J. ,  Schön Ferenc ,  Somogyi Éva ,  Szél Gy. (Kölcsey) ,  Szele Tibor ,  Szmák Z. ,  Zalay E. 
Füzet: 1936/január, 128 - 130. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Alakzatok szimmetriái, Középpontos tükrözés, Ponthalmazok, Indirekt bizonyítási mód, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1935/november: 1160. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Megoldás. Tegyük fel, hogy ponthalmaz centruma O; minthogy a halmaz véges, van ‐ legalább ‐ egy pont, A, mely O-tól legmesszebb van. Az OA=r sugárral kört rajzolva, a halmaz pontjai nem eshetnek e körön kívül. Ezen körön fekszik A-nak, az O-ra vonatkoztatott szimmetrikus pontja A1 is, mint az A pontból húzott átmérő másik végpontja.
Ha a halmaznak még egy, O-tól különböző centruma volna, O', akkor ennek is az előbbi körön belül kell feküdnie, tehát

OA'+O'A1AA1=2r(1)
lenne. (Az egyenlőségi jel akkor érvényes, ha O' az AA1 átmérőn feküdnék.) Az (1) relációból következik, hogy ‐ mivel O'O ‐az O'A és O'A1 távolságok egyike nagyobb r-nél. Legyen pl. O'A>r. Ekkor A-nak O'-re vonatkozó szimmetrikus pontja A' is a halmazhoz tartozik, úgyhogy
AA'>2r
lenne, azaz A' a halmaz oly pontja lenne, mely a körön kívül feküdnék.
 
 

Ez azonban ellenkezik azon követelménnyel, amely szerint a halmaz egy pontja sem feküdhetik az O középpontú és OA sugarú körön kívül.
 

Oroszhegyi Szabó Lajos (Kegyesrendi g. VII. o. Bp. IV.)
 

II. Megoldás. Legyen a halmaz egy pontja A0 és tegyük fel, hogy a halmaznak két centruma volna, O és O'. Ekkor a halmazhoz kell tartozniok az A0-nak O-ra vonatkoztatott tükörképének A1-nek, az A1-nek az O'-re vonatkoztatott tükörképének A2-nek, az A2-nek O-ra vonatkoztatott tükörképének A3-nak, ennek az O'-re vonatkoztatott tükörképének A4-nek is s. í. t. Ilyen módon a halmaznak végtelen sok pontja lenne.
 
 

Ugyanis, mivel
OA0=OA1ésO'A1=O'A2
következik:
A0A2OO'ésA0A2=2OO'.
Továbbá:
O'A1=O'A2ésOA2=OA3,
tehát
A1A3OO'ésA1A3=2OO'.

Ugyanígy A2A4OO' és A2A4=2OO', A3A5OO' és A3A5=2OO' s. í. t. Eszerint az A0, A2, A4, A6 ... pontok, továbbá az A1, A3, A5, A7 ... pontok két, az OO'-vel párhuzamos e ill. e' egyenesen feküdnének, 1 egymástól különböző pontjai lennének a halmaznak. Számuk bármely nagy számnál nagyobb: ezen körülmény azonban ellenkezik azon feltevéssel, hogy a ponthalmaz véges.
 

Szele Tibor (ref. g. VIII. o. Debrecen)
 

III. Megoldás. A ponthalmazt térbeli elosztásúnak gondoljuk. Ha az O centrumba háromtengelyű derékszögű koordinátarendszer kezdőpontját helyezzük és a pontok koordinátáit xi, yi, zi-vel jelöljük, akkor a centrum definíciója alapján
Σxi=0,Σyi=0,Σzi=0,
mert valamely pont és O-ra nézve szimmetrikus pontjának koordinátái abszolút értékre egyenlők, de ellenkező előjelűek.
Legyenek a második, O' centrum koordinátái a, b, c. A második centrumba az első rendszer tengelyeivel párhuzamos tengelyű koordinátarendszer kezdő pontját helyezzük. A pontok koordinátái ezen új rendszerben
ξi=xi-a,ηi=yi-b,ξi=zi-c.

Hogy O' is centrum legyen, annak szükséges feltétele:
Σξi=Σxi-Σa=0-na=0,Σηi=-nb=0ésΣξi=-nc=0,
ahol n a pontok száma és ez véges. Ebből következik nyilván
a=0,b=0,c=0,
azaz O' az O-ba esik.
Végtelen ponthalmaz esetén ezen okoskodás nem tartható fenn, mert ott Σξi végtelen sor összegét jelenti, melynek értéke általában a tagok sorrendjétől függ.
 

Schön Ferenc (Kölcsey rg. VII. o. Bp.)

1Az e egyenesen A0-ból kiindulva OO' irányban, az e' egyenesen A1-ből kiindulva O'O irányban kell egymásután 2OO' távolságot akárhányszor felrakni!