Feladat: 1159. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bodó Z. ,  Gyulai L. ,  Harsányi János ,  Ilkovits Iván ,  Kemény Gy. ,  König L. ,  Pick Gy. ,  Schön Ferenc ,  Singer G. ,  Szél György ,  Szele T. ,  Szmák Z. 
Füzet: 1936/január, 125 - 128. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Azonosságok, Paraméteres egyenlőtlenségek, Permutációk, Számtani-mértani egyenlőtlenségek, Teljes indukció módszere, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1935/november: 1159. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Megoldás. E tételt teljes indukcióval fogjuk bebizonyítani.

 

Ha n=1, akkor
b1=a1ésa1b1=a1a1=1.(2)

Ha n=2, akkor két eset lehetséges:
1) b1=a1 és b2=a2, amidőn a1b1+a2b2=a1a1+a2a2=2,
2) b1=a2 és b2=a1, amidőn a1b1+a2b2=a1a2+a2a12,
mert a12+a222a1a2,és(a1-a2)2>0.
Eszerint valóban áll:
a1b1+a2b22.(3)

Tegyük fel, hogy a tétel igaz n=k-1 esetében, azaz
a1b1+a2b2+...+ajbj+...+ak-1bk-1k-1.(4)

Mindenesetre kiindulhatunk abból, hogy jelzéseink megfelelő választásával
a1a2a3<...aj...<ak<...an.

Továbbá: k elemnek valamely permutációját úgy kapjuk meg, hogy képezzük k-1 elem megfelelő permutációját és ekkor hozzácsatoljuk a k-dik elemet, ezt az 1.,2.,...k-dik helyre téve.
Adjunk tehát a (4) alatti, helyesnek talált összefüggés mindkét oldalához akak-t, azaz 1-t. Keletkezik
a1b1+a2b2+...+ajbj+ak-1bk-1+akakk.(5)

Ha bk=ak, tételünk máris igaz. Azonban, ha bkak, akkor a bk-t valamely b-vel, pl. bj-vel fel kell cserélni.
Az (5) baloldalán tehát minden ugyanaz marad, csak
ajbj+akakhelyébeaja-k+akbjkerül.

Ezáltal azonban (5) baloldalát csak növelhetjük. Ugyanis
ajak+akbjajbj+akak,
mert
aj-akak+ak-ajbj=(aj-ak)+(ak-aj)akbjak=(ak-aj)(ak-bj)bjak0
tekintettel arra, hogy akaj és akbj, hiszen bj, az a1...ak-1 számok valamelyike.
Minthogy a tétel igaz, ha n=1, n=2, tehát igaz bármely n-re. Az egyenlőségi jel akkor érvényes, ha ai=bi, (i=1,2...n).
 

Harsányi János (ág. ev. g. VII. o. Bp.)
 

II. Megoldás. Előbbi megoldásunkban már láttuk, hogy a tétel igaz, ha n=1, ha n=2.
Az adott összeg jele legyen S. A tétel helyességét elfogadjuk minden S alakú összegre, ha tagjainak száma kisebb, mint n.
Az összeadandók sorrendjének kellő megválasztásával sikerül a kérdéses összeget esetleg két vagy több zárt ciklusban előállítani ilyképpen:
S=(a1a2+a2a3+...+aka1)+(ak+1ak+2+a-k+2ak+3+...+a-k+2a-k+1)+...=C1+C2+...

A C1, C3, ... ciklusok ugyanolyan természetűek, mint az eredeti S összeg, t. i. a nevezők a számlálók egy (ciklikus) permutációját képezik. Azonban a ciklusok tagszáma kisebb, mint n és így
C1k,C2l,...
tehát
S=C1+C2+...k+l+...azazSn.

Külön bizonyításra szorul a tétel most már, ha az S összeg magában egy felbonthatatlan ciklust alkot. Feltehetjük, hogy az an számnál kisebb nincs és az összeg tagjait úgy rendezzük, hogy azok a következő ciklust adják:
S=a1a2+a2a3+...+an-1an+ana1=(a1a2+a2a3+...+an-1a1)++an-1an-an-1a1+ana1.



A zárójeles rész n-1 tagból álló ciklus; érvényes tehát: Cn-1.
Az utolsó három tag
R=an-1an-an-1a1+ana1=an-1(a1-an)+an2a1a-n==(an-1-an)(a1-an)+a1ana1an


Eszerint
R=(an-1-an)(a1-an)+a1ana1ana1an+11,
mert feltevésünk szerint an1-an0ésan0.

Eszerint
S=C+R>n-1+1azazSn.

Schön Ferenc (Kölcsey rg. VII. o. Bp. VI.)
Szél György (Kölcsey rg. VII. o. Bp. VI.)
 

III. Megoldás. Legyen x=i=aibi(i=1,2,...n). Minthogy az ai számok szorzata egyenlő a bi számok szorzatával, az xi számok szorzata
x1x2...xi...xn=1.

Ismeretes, hogy n poz. szám számtani középarányosa nem lehet kisebb a mértani középarányosuknál, 1 azaz
i=1nxinx1x2...xn1n.
A mi esetünkben
i=1nxin1,
tehát
i=1nxi=a1b1+a2b2+...+anbnn.

Ilkovits Iván (Kemény Zsigmond r. VIII. o. Bp. VI.)
 

IV. Megoldás. Az a1, a2, an pozitív számokra nézve legyen
a1a2a3>...an-1an.(1)
A pozitív számok egy másik csoportja legyen
x1x2x3>...xn-1xn.(2)

Az (1) szorzat valamely tagját szorozzuk meg a (2) szorzat valamely tagjával és az így nyert szorzatokat adjuk össze. Ilyen módon különböző értékű összegeket kapunk, melyek között van egy legkisebb és egy legnagyobb.
Ha az (1) sorozat tagjait a (2) sorozat megfelelő tagjaival szorozzuk össze, akkor ezen szorzatok összege lesz a legkisebb értékű. Ha az (1) sorozat tagjait a (2) sorozat fordított sorrendben vett tagjaival szorozzuk össze, akkor kapjuk a legnagyobb értékű összeget.
Jelentse most már xi1, xi2 ... xin az xi számok valamely permutációját, akkor nyilván
a1x1+a2x2+...+anxna1xi1+a2xi2+...+anxin.(3)

Legyen most már xi=1ai(i=1,2,...n), tehát aixi=1. Ha az ai számok csökkenő, akkor reciprok értékeik növekedő sorozatot alkotnak. Eszerint alkalmazhatjuk a (3) alatti relációt és így:
na1ai1+a2ai2+...+anain.
Minthogy b1, b2 ... bn az ai számok valamely permutációja, az ai1, ai2 ... ain számok helyébe b1, b2 ... bn írható, tehát
a1b1+a2b2+...+anbn>n.

Ezen bizonyítást Szűcs Adolf műegyetemi tanár mutatta be az Eötvös Loránd Társulat 1935. nov. 14-iki előadó ülésén. Megjelent a Társulat folyóiratában. (1935. július‐decemberi füzetben 127. o.)
1L. K. M. és F. L. II. évf. 37. oldalon.