Feladat: 992. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bauer Gy. ,  Czégé I. ,  Deutsch E. ,  Erőd J. ,  Eschenbach O. ,  Fenyő I. ,  Fodor I. ,  Füves I. ,  Gribács L. ,  Jász L. ,  Kiss T. ,  Kovács P. ,  Oestreicher J. ,  Paál S. ,  Pohlencz A. ,  Pulay M. ,  Róth Gy. ,  Singer G. ,  Spitz M. ,  Steiner Zoltán ,  Szele T. ,  Személyi K. ,  Taskó Gy. ,  Túri P. ,  Vankó R. ,  Varga Z. ,  Vass T. ,  Vozáry P. ,  Ökrös J. 
Füzet: 1934/április, 226 - 228. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Elemi függvények differenciálhányadosai, Függvények folytonossága, Függvényvizsgálat, Egyenesek egyenlete, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1934/február: 992. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Keressük meg a függvény nevezetes pontjait. y=0, ha x=0, továbbá, ha x±. A függvény görbéje keresztül megy az origón és az X-tengelyhez aszimptotikusan közeledik mind a két oldalon.
2x2-5x+2=0 az x1=12 és x2=2 helyeken; itt a függvény folytonossága megszűnik, még pedig,
mivel

2x2-5x+2>0,hax<12vagyx>2
és
2x2-5x+2<0,hax<12<x<2
az x=12 helyen +-től megy át --be, az x=2 helyen --ből +-be. Az x=0,5 és x=2 egyenesek a görbe aszimptotái. Eszerint a görbe három ágból áll.
A függvény differenciálhányadosa: y'=-2(x2-1)(2x2-5x+2)2.
y'=0, ha x±1. Az x=-1 helyen y' neg. értékekből megy át poz. értékekbe, az x=+1 helyen poz. értékekből negativ értékekbe. Eszerint x=-1 helyen minimuma, x=+1 helyen maximuma van a függvénynek. Az x=± helyeken y'=0, azaz, mint már kiemeltük, az X-tengely a görbe aszimptotája.
A függvény változásának jellemzésére szolgáljon a köv. táblázat.
x--101212122+y'0-0+12++++0----0y0-19min.0+--1-+0

 
 

Az x=0 pontban y'=12; tehát az érintő egyenlete ezen pontban: y=x2. Ezen egyenes oly pontokban metszi a görbét, amelyekre nézve
y=x2=x2x2-5x+2
vagyis x2(2x-5)=0. x2=0 az érintést fejezi ki az x=0 pontban. Az itt húzott érintő x=2,5 pontban metszi a görbét erre nézve y=x2=1,25.
2. Az y=mx egyenes oly pontokban metszi a görbét, amelyekre nézve
mx=x2x2-5x+2vagyisx(2mx2-5mx+2m-1)=0.

Itt megjegyezzük, hogy kizárjuk a 2x2-5x+2=0 eshetőséget; ugyanis, mint láttuk, ekkor y=, véges x érték mellett; ezekre nézve tehát m=.
Az y=mx egyenes a görbét az x=0 ponton kívül még két pontban metszi, amelyeknek abscissái az
f(x)2mx2-5mx+2m-1=0
egyenlet gyökei:
x1,2=5m±9m2+8m4m.
Ezek valósak, ha (9m+8)m>0, azaz ha m<-89 és ha m>0.
Az M'M'' távolság M felezőpontjának koordinátái:
ξ=x1+x22=5m2m=54,η=mξ=5m4.

Azonban az M' és M'' és így az M is képzetes, ha -89<m<0. Eszerint az M pont az x=54 egyenesen fekszik, de ezt nem írja le egészen; t. i. ki kell zárnunk az előbbi megállapítás szerint az egyenes azon darabját, amely az -89<m<0 értékekhez tartozik, tehát azon pontokat, melyeknek ordinátái
y=-8954=-109ésy=0
között vannak, azaz -109<y<0.
 

Steiner Zoltán (Árpád vezér rg. VII. o. Bp. III.)