|
Feladat: |
947. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Asztalos E. , Buresch R. , Csanádi Gy. , Czégé I. , Deutsch E. , Eröd János , Faltusz E. , Faragó P. , Gribács L. , Holló Ágnes , Janits I. , Jász Lajos , Kiss T. , Ottinger Gy. , Porges A. , Pulay M. , Rott M. , Spitz M. , Vankó R. , Verebély L. |
Füzet: |
1933/december,
103 - 104. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Elsőfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Derékszögű háromszögek geometriája, Egyenesek egyenlete, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1933/október: 947. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Megoldás. Válasszuk a derékszög szárait koordináta tengelyeknek; jelentse az -tengelyről, az -tengelyről lemetszett darabot (az origótól számítva). Így az egyenes egyenlete és változó értékei között azonban az összefüggés áll fenn, ahol megadott érték. Egybevetve az (1) és (2) egyenleteket, azt látjuk, hogy , az (1) egyenes egyenletét az és mindazon értékeinél, melyek a (2)-nek megfelelnek, kielégítik, tehát az (1) egyenesek mindegyike az , ponton megy keresztül.
Holló Ágnes (Veres Pálné leányg. VIII. Bp. IV.) | II. Megoldás. (2)-ből Helyettesítve ezt (1)-be: | | (3) |
A (3) egyenes az minden értékénél keresztülmegy azon ponton, melynek koordinátái kielégítik az egyenletrendszert. Nyilván: . NB. A (3) egyenlet felfogható egy sugársor egyenletének, melynek tartója az egyenesek közös pontja.
Jász Lajos (Faludi Ferenc rg. VII. o. Szombatbely) | III. Megoldás. Ha egy háromszög oldalai és , az általuk bezárt szög , a szög felezőjének hossza , akkor Feltevésünk szerint , tehát és így Eszerint a szóban forgó derékszögű háromszögekben a derékszög felezője állandó hosszúságú: mindegyiknek átfogója ennek végpontján megy keresztül.
Erőd János (Koháry István rg. VIII. o. Gyöngyös) | Jegyzet. Ezen bizonyítás értelmében, minthogy és háromszög oldalai, csak és esetben lenne igaz a tétel; hozzátehetjük, hogy, mivel a feladatunkban szereplő és előjeles mennyiségek, a bizonyítás érvénye kiterjeszthető az egyenlő előjelű és értékekre. Ha azonban és ellenkező előjelűek, akkor tételünk bizonyítására kiegészítőleg a külső szögfelezőre vonatkozó megállapítást kell felhasználnunk; ha u. i. a külső szögfelező hossza , akkor L. KÜRSCHÁK: Mat. Versenytételek 82. o. |
|