A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Elegendő kimutatnunk, hogy a leghosszabb ív, t. i. a legnagyobb oldal végpontjain áthaladó, rövidebb a másik kettő összegénél. Legyen tehát a háromszög legnagyobb oldala. Ha a háromszög hegyesszögű, akkor a csúcs ‐ amennyiben a tételben jelzett körök középpontjai az oldalakat felező merőlegeseknek a háromszögből kifelé irányuló részein feküsznek ‐ mindig az , csúcsokon áthaladó körön kívül fekszik; derékszögű és tompaszögű háromszög esetében akkor és csak akkor, ha . Utóbbi háromszögekre tehát a tétel (ill. ennek a köv. bizonyítása) csak esetben állhat meg. -ből a legnagyobb oldalra, -re állított merőleges az -t mindig és között, tehát az ívet is és között -ben metszi. Ekkor azonban, mivel közelebb van a -ből -re állított merőleges talppontjához, mint , nyilván Ugyanazon sugarú körökben, ezen húrokhoz tartozó ívekre érvényes: Így
Weiszfeld Endre (Kemény Zsigmond r. VII. o. Bp.) | Kiegészítés: Ha tompaszögű háromszög esetében , akkor a tompaszög csúcsa az , pontokon áthaladó körön belül fekszik; a pontra nézve ekkor tehát Most Ha , akkor . Derékszögű háromszög esetében csak lehetséges; mellett Jegyzet. Abban az esetben, midőn , képzelhetünk egy sugarú gömböt, mely az , , pontokon megy keresztül és egy háromélű testszögletet, melynek élei , , , ahol a gömb középpontja. Az sugarú kör, tehát a gömb főkörének ívei: , , nem egyebek, mint az testszöglet oldalainak mértékei. Tehát a tételünk nem más, mint a három élű testszöglet oldalaira vonatkozó tétel: a három élű testszöglet két oldalának összege kisebb a harmadiknál.
Deutsch Ervin, Weiszfeld Endre. |
|