Feladat: 690. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Alpár L. ,  Erdős Pál ,  Grünwald Tibor ,  Kolhányi F. ,  Kövesdi D. ,  Molnár D. ,  Nánássy Éva ,  Sebők Gy. 
Füzet: 1931/szeptember, 11 - 12. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenlőtlenségek, Számsorozatok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1931/április: 690. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1. Az a1,a2,...an számok között a legnagyobb legyen ar, a b1,b2...bn, számok legkisebbike pedig bs. Feltevésünk szerint van oly x szám, amely az r-edik és s-edik egyenlőtlenséget egyidejűleg kielégíti, amelyre tehát

ar<xésx<bs,amiértar<bs

Van tehát egy x szám, amelyre ar<x<bs és ezen x valamennyi egyenlőtlenséget kielégíti,* minthogy x nagyobb a legnagyobb a-nál és kisebb a legkisebb b-nél, minden a-nál nagyobb és minden b-nél kisebb*.
2. Végtelen sok egyenlőtlenség esetében az a1,a2...a3... számok halmaza felülről, a b1,b2...b3... számok halmaza alulról korlátos*.
Így az a számoknak van egy felső határuk, legyen ez A, a b számoknak egy alsó határuk, legyen ez B úgy, hogy AB.
Ha A<B, akkor mindazon x számok ‐ és csakis azok ‐ elégítik ki az összes egyenlőtlenségeket, amelyekre AxB. Az egyenlőség jele akkor engedhető meg, ha Aai(i=1,2...n...), ill. Bbj(j=1,2,...n...).
Lehet azonban A=B=U. Most két esetet különböztethetünk meg:
a) Aai,Bbj,(i,j=1,2,...n...). Ekkor U ─ és csakis ezen szám ─ elégíti ki az összes egyenlőtlenségeket.
b) A=ai vagy B=bj esetében nincs oly x szám, mely az összes egyenlőtlenségeket kielégítené. Ha azonban a < jelet, mindenütt a jellel cseréljük fel, akkor a tétel az U számra érvényben marad.
 

Grünwald Tibor (I. év bh. Bp.)
 

Jegyzet. Az előzőkből kiviláglik, hogy a tétel végtelen sok egyenlőtlenség esetén érvényben marad, ha a < jelt mindenütt a jellel pótoljuk. Ezt még egyszerűbb módon is megállapíthatjuk. Ugyanis az ai számok halmaza felülről korlátos, azért van egy legkisebb x szám, amelynél egy ai sem nagyobb, azaz minden i-nél aix.
Ugyanakkor azonban minden j-re fennáll: xbj; mert ha valamely j-re nézve bj<x, akkor a bj egy x-nél kisebb szám lenne, amelynél egy ai sem nagyobb, holott előbb az x számról kimondtuk, hogy a legkisebb szám, amelynél egy ai sem nagyobb. Minthogy így x egy ai-nél sem kisebb és egy bj-nél sem nagyobb, azért x az összes
aixbi
egyenlőtlenségeket kielégíti.
*Természetesen minden x szám, amelyre ar<x<bs kielégíti az összes egyenlőtlenségeket.

*Kimondhatjuk, hogy minden i, j számpárra ai<bj.

*Az a számokra nézve mindegyik b felső korlát, a b számokra mindegyik a alsó korlát.