|
Feladat: |
659. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Alpár L. , Baranyai K. , Boros J. , Busztin Anna , Fejér Gy. , Gajzágó E. , Gohn E. , Hornyánszky I. , Kerekes S. , Klein B. , Kmoschek P. , Kohner A. , Kolhányi F. , Kövesdi D. , Lázár D. , Nay A. , Sebők Gy. , Simon Á. , Singer Gy. , Sohr Anna , Székely I. , Szendrő K. , Varga Á. , Weltzl J. , Zsemlye B. , Zsoldos P. |
Füzet: |
1931/március,
214 - 215. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1931/január: 659. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladatban foglalt állítás akkor és csak akkor helyes, ha a két háromszög forgatással és párhuzamos eltolással fedésbe hozható. Hogy ezt világossá tegyük, a sík összes pontjait forgassuk el az pont körül szöggel és azután vessük alá azokat az vektor által meghatározott transzlációnak. Kimutatjuk, hogy ekkor a síknak van egy ‐ és csakis egy ‐ pontja, amely a két művelet (transzformáció) után visszakerül a helyére, más szóval: a két transzformáció a pont helyzetét nem változtatta meg, míg minden más pont új helyzetbe került.
. Legyen , a pozitív forgás irányában. Az és egyenesek az -re nézve szimmetrikus helyzetűek legyenek, úgy hogy , és oly módon, hogy az , az egyenesen fekszik. Ekkor a sík pontjait az körül szöggel elforgatva, a helyzetbe kerül; ha most a sík összes pontjait az -val párhuzamosan és egyenlő mértékben eltoljuk, a visszakerül -be. Tehát a pont a két transzformáció után megtartja eredeti helyzetét. . A sík más pontja nem bírhat ezzel a tulajdonsággal; ugyanis ha volna még egy ilyen tulajdonsággal bíró pont, akkor a egyenes is visszakerülne önmagára a két transzformáció után: ez azonban lehetetlen, mert a két transzformáció a sík minden egyenesének a helyzetét megváltoztatja. . Az . alatt leírt meghatározásból folyik, hogy a pont az távolságot merőlegesen felező egyenesen fekszik. . A két transzformáció helyettesíthető egy pont körüli forgatással, melynek mértéke ugyancsak a szög. Ugyanis: a tetszőleges vektort az körüli forgatás helyzetbe, a -t az transzláció a helyzetbe hozza, azaz a helyzetbe került a két művelet után és . . Ha tehát az valamely szögnek megfelelő forgatással és transzlációval az helyzetébe hozható, van a síknak egy pontja, amely körül az -et forgatva, ez az helyzetbe kerül; más szóval: a pont egyenlő távolságba van -tól és -től, ugyancsak egyenlő távolságban -től és -től, -től és -től, kell tehát, hogy az -t, -t, -t merőlegesen felező egyenesek mindegyike a ponton menjen keresztül. Másrészt a . értelmében | | azaz . Tegyük fel, hogy az és az előbb említett két transzformációval nem hozható fedésbe; szerkesszük meg a pontnak az -re vonatkozó szimmetrikus pontját, -t; ekkor és ezen két idomra nézve az . alatt kimutatott tulajdonság fennáll, de az és háromszögekre nézve már nem állhat fenn. . Azon módon, amint a feladatban foglalt állítás háromszögekre érvényes, ugyanúgy érvényes két egybevágó sokszögre nézve is.
|
|