A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az és , ill. és , ill. és egyenesek metszőpontjai legyenek rendre , , . Az ponton áthaladó -vel párhuzamos egyenes -t a -ban, a -vel párhuzamos -t az , a -vel párhuzamos -t az , a -val párhuzamos -t az pontban metszi. Kimutatjuk, hogy a , , pontok egy egyenesen feküsznek. Ugyanis
(1) és (2)-ből: | | (3) |
A (3) egyenlet értelmében a , , pontok az egy szelőjén feküsznek. Ugyanígy kimutathatjuk, hogy a , , pontok a egy szelőjén feküsznek.
Eszerint a , , , pontok egy egyenesen feküsznek, amely az átlós ponthoz tartozik. Hasonlóan tartozik az átlós ponthoz az , a átlós ponthoz a egyenes. Az (1)-ben láttuk, hogy ; ebből az következik, hogy , tehát a és hasonló helyzetűek is a pontra nézve. Ugyanígy és ; ezért az , , egyenesek által alkotott háromszög hasonló az átlós háromszöggel. Másrészt az egyenes felezi az -nek és oldalait. T. i. az egyenes darabja az parallelogramma átlója és így felezi az átlót; a darabja pedig, mint az parallelogramma átlója felezi a másikat, az -t. Hasonlóan az egyenes felezi az -nek és , a egyenes pedig a és oldalait. Az , , egyenesek által alkotott háromszög, csúcsai: , , az oldalainak felezőpontjai. Ezen két háromszög hasonló helyzetű az súlypontjára nézve. ().
Pápay Miklós (Verseghy Ferenc rg. VII. o. Szolnok) | II. Megoldás. Képzeljünk az ponton át húzott tetszőleges szelőt, mely az és oldalakat , ill. és az -t pontban metszi. A teljes négyszögre vonatkozó alaptételek szerint ekkor (, ) és (, ) harmonikus pontpárok. Ha a szelő -vel párhuzamos, akkor a végtelenbe kerül és az pontba esik úgy, hogy felezi az távolságot. Ha a szelő -vel párhuzamos, a végtelenbe kerül és a pontba úgy, hogy is felezi az távolságot; tehát és felezi -t, tehát -t is. Ugyanígy láthatjuk a és oldalakkal kapcsolatban, hogy és felezi -t, tehát -t is. Más szóval: az és egyenesek összeesnek és keresztülmennek az , oldalfelező pontokon. (Analog: és keresztülmegy az , felező pontokon; és keresztülmegy az , pontokon.)
Hajós György (kegyesrendi gimn. VII. o. Bp.) |
|