Feladat: 321. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Beke Gy. ,  Böszörményi Gy. ,  Camhi S. ,  Darvas I. ,  Elek T. ,  Erdélyi L. ,  Fischer György ,  Glosios T. ,  Gregor A. ,  Hajós György ,  Jónás P. ,  Juvancz I. ,  Kárteszi Ferenc ,  Kiss F. ,  Klein M. ,  Klein T. ,  Krausz Eszter ,  Molnár L. ,  Neufeld B. ,  Papp L. ,  Petrovits G. ,  Rappaport D. ,  Schopp J. ,  Sréter J. ,  Szabó István ,  Szekeres György ,  Szivós M. ,  Szmodics Zoltán ,  Tamás Gy. ,  Turán Pál ,  Wachsberger Márta 
Füzet: 1928/január, 154 - 156. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek hasonlósága, Egyéb sokszögek hasonlósága, Körök, Húrnégyszögek, Négyszögek szerkesztése, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1927/november: 321. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 

I. Megoldás. Hosszabbítsuk meg a BC oldalt ‐ ábránk szerint ‐ az E pontig úgy, hogy BAE^=DAC^ legyen; minthogy ABE^=180-ABC^=ADC^, következik, hogy ABEADC tehát

BE:AB=CD:AD;innenBE=ABCDAD,(1)EA:AB=CA:ADvagyEA:CA=AB:AD.(2)

Az (1) alapján, ha tetszőleges egyenesre felmérjük a BC oldalt, megszerkeszthetjük a BE távolságot, tehát a felvett egyenesen van már 3 szilárd pontunk: B, C, E. A (2) szerint A pontnak az E és C szilárd pontoktól való távolságainak aránya megadott mennyiség, azaz A egyrészt az Apollonius-féle körön fekszik, melyet az E, C szilárd pontok és az AB:AD arányszám határoz meg; másrészt A a B középpontú, AB sugarú körön is fekszik, tehát A ezen két kör közös pontja. Ezen két körnek két közös pontja szimmetrikus helyzetű a BC egyenesre. nézve, tehát csak egy megoldása van a feladatnak.
NB. Hasonlóan szerkeszthető az általános négyszög is, ha adva vannak az oldalai és két szemközt fekvő szög összege, ill. különbsége, de ekkor az E pont nem fekszik a BC-n és így általában két különböző négyszöget kapunk.
 

Szmodics Zoltán (Eötvös József főreál VIII. o. Bp. IV.)

 

II. Megoldás. Szerkesszünk az ABCD húrnégyszöghöz hasonló négyszöget a CA'D'B négyszöget úgy, hogy A' a DC és D' az AB meghosszabbításán feküdjék és megfelelő csúcspárok:
A-C,B-A',C-D',D-B.

 

A húrnégyszög szögeinek tulajdonságaiból következik, hogy A'D'||AD. Másrészt;
CA':AB=CB:AD,(1)A'D':CB=CB:AD,(2)BD':CD=CB:AD.(3)
Az (1), (2), (3) egyenletekből a CA', A'D, BD' kiszámíthatók és szerkeszthetők, és így az ADA'D' trapéz minden oldala ismeretes lesz. Megszerkesztve most már az ADA'D' trapézt, megkaphatjuk az ABCD négyszöget is.
 

Kárteszi Ferenc (bölcsészethallgató Bp.)

 

III. Megoldás. Legyen AB=a, BC=b, CD=c, DA=d és pl. a>c. Hosszabbítsuk meg a BC és AD oldalakat, amíg O pontban metszik egymást. OD=x, OC=y. Minthogy ODCOBA,
x:c=(y+b):a(1)
és
y:c=(x+d):a.(2)
Ezen két egyenletből; x+y=c(b+d)a-c;x-y=c(b-d)a+c.
Eszerint x és y szerkeszthető távolságok és így az ODC oldalai ismeretesek. Evvel most már a húrnégyszög is megszerkeszthető.
 

Szabó István (műegyetemi hallgató, Berlin.)

 

Jegyzet. Az itt tárgyalt probléma megoldásai kedvező alkalmat szolgáltatnak a geometriai szerkesztésekre vonatkozó megjegyzések felelevenítésére. Néhány ízben rámutattunk arra, hogy a geometriai szerkesztések milyen módszerek alapján hajthatók végre: elsősorban a geometriai helyek (egyenesek és körök), azután a transzformációk segítségével. A transzformáció azt jelenti, hogy a megadott alakzathoz, bizonyos törvények szerint egy másik alakzatot rendelünk oly módon, hogy ha az első meg van határozva, akkor a második is és megfordítva. Az egyik alakzat valamely tulajdonságából következtetést tudunk vonni a másik alakzat valamely tulajdonságára. Olvasóink előtt ismeretes transzformációk: a párhuzamos eltolás (translatio), a forgatás, a szimmetria, a hasonlósági transzformáció, az inverzió. (Ezekkel nem merítettük ki valamennyit!)
Ha ezek szempontjából vizsgáljuk a közölt megoldásokat, az első így fogalmazható meg: 1. forgassuk A pont körül az ADC-et a DAB nagyságának megfelelőleg, amíg tehát AD az AB, AC az AE irányába esik; 2. ezután alkalmazzuk a hasonlósági transzformációt az ABAD viszony értelmében, tehát úgy, hogy D pont a B-be és C az E-be kerüljön. Eszerint két transzformációval oly alakzatot hoztunk létre, amelyből tudunk már tovább következtetni, az I. megoldás szerint.
A II. megoldásban már a következő transzformációk után jön létre az ABCD-hez rendelt második, CA'D'B alakzat: 1. az ABCD négyszöget párhuzamosan kell eltolni, hogy A a C-be jusson; 2. ezen új helyzetében a négyszöget forgatni kell (D^-A^ szöggel), a C körül, hogy AD a BC egyenesbe kerüljön; 3. ezen új helyzetű idomnak a szimmetrikus képét kell képezni a C ponton átmenő és BC-re merőleges tengelyre nézve; 4. a legutolsó helyzetű idomot hasonlósági transzformációnak kell alávetni, bd viszony szerint.1
Megjegyezhetjük még, hogy az első két transzformáció helyettesíthető egy forgatással, ha megtaláltuk azt a pontot, amely a két transzformáció után visszajut eredeti helyére.
Látható tehát, hogy a II. megoldás nem olyan egyszerű, mint az első. Ennek oka abban található, hogy az I. megoldásban az alakzatnak csak egy részét transzformáltuk, míg a II.-ban az egész alakzatot. Gyakran előnyösebb az első eljárás.
Mindegyik megoldás még kiegészítésre szorul tulajdonképen, t. i. hiányzik a visszakövetkeztetés arra nézve, hogy az egyes esetekben követett eljárással nyert négyszög tényleg megfelel a követelményeknek. Ajánlom olvasóinknak, hogy végezzék ezt el!
Vizsgálva a szerkesztés lehetőségét, arra az ismeretes eredményre jutunk, hogy bármelyik oldalnak kisebbnek kell lennie a többi három összegénél.
 

Szerk.

1Az ábra a 3. és 4. helyzetet tünteti fel.