|
Feladat: |
321. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Beke Gy. , Böszörményi Gy. , Camhi S. , Darvas I. , Elek T. , Erdélyi L. , Fischer György , Glosios T. , Gregor A. , Hajós György , Jónás P. , Juvancz I. , Kárteszi Ferenc , Kiss F. , Klein M. , Klein T. , Krausz Eszter , Molnár L. , Neufeld B. , Papp L. , Petrovits G. , Rappaport D. , Schopp J. , Sréter J. , Szabó István , Szekeres György , Szivós M. , Szmodics Zoltán , Tamás Gy. , Turán Pál , Wachsberger Márta |
Füzet: |
1928/január,
154 - 156. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Háromszögek hasonlósága, Egyéb sokszögek hasonlósága, Körök, Húrnégyszögek, Négyszögek szerkesztése, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1927/november: 321. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Megoldás. Hosszabbítsuk meg a oldalt ‐ ábránk szerint ‐ az pontig úgy, hogy legyen; minthogy , következik, hogy tehát
Az (1) alapján, ha tetszőleges egyenesre felmérjük a oldalt, megszerkeszthetjük a távolságot, tehát a felvett egyenesen van már 3 szilárd pontunk: , , . A (2) szerint pontnak az és szilárd pontoktól való távolságainak aránya megadott mennyiség, azaz egyrészt az Apollonius-féle körön fekszik, melyet az , szilárd pontok és az arányszám határoz meg; másrészt a középpontú, sugarú körön is fekszik, tehát ezen két kör közös pontja. Ezen két körnek két közös pontja szimmetrikus helyzetű a egyenesre. nézve, tehát csak egy megoldása van a feladatnak. NB. Hasonlóan szerkeszthető az általános négyszög is, ha adva vannak az oldalai és két szemközt fekvő szög összege, ill. különbsége, de ekkor az pont nem fekszik a -n és így általában két különböző négyszöget kapunk.
Szmodics Zoltán (Eötvös József főreál VIII. o. Bp. IV.) |
II. Megoldás. Szerkesszünk az húrnégyszöghöz hasonló négyszöget a négyszöget úgy, hogy a és az meghosszabbításán feküdjék és megfelelő csúcspárok: A húrnégyszög szögeinek tulajdonságaiból következik, hogy . Másrészt;
Az (1), (2), (3) egyenletekből a , , kiszámíthatók és szerkeszthetők, és így az trapéz minden oldala ismeretes lesz. Megszerkesztve most már az trapézt, megkaphatjuk az négyszöget is.
Kárteszi Ferenc (bölcsészethallgató Bp.) |
III. Megoldás. Legyen , , , és pl. . Hosszabbítsuk meg a és oldalakat, amíg pontban metszik egymást. , . Minthogy , és Ezen két egyenletből; . Eszerint és szerkeszthető távolságok és így az oldalai ismeretesek. Evvel most már a húrnégyszög is megszerkeszthető.
Szabó István (műegyetemi hallgató, Berlin.) |
Jegyzet. Az itt tárgyalt probléma megoldásai kedvező alkalmat szolgáltatnak a geometriai szerkesztésekre vonatkozó megjegyzések felelevenítésére. Néhány ízben rámutattunk arra, hogy a geometriai szerkesztések milyen módszerek alapján hajthatók végre: elsősorban a geometriai helyek (egyenesek és körök), azután a transzformációk segítségével. A transzformáció azt jelenti, hogy a megadott alakzathoz, bizonyos törvények szerint egy másik alakzatot rendelünk oly módon, hogy ha az első meg van határozva, akkor a második is és megfordítva. Az egyik alakzat valamely tulajdonságából következtetést tudunk vonni a másik alakzat valamely tulajdonságára. Olvasóink előtt ismeretes transzformációk: a párhuzamos eltolás (translatio), a forgatás, a szimmetria, a hasonlósági transzformáció, az inverzió. (Ezekkel nem merítettük ki valamennyit!) Ha ezek szempontjából vizsgáljuk a közölt megoldásokat, az első így fogalmazható meg: 1. forgassuk pont körül az -et a nagyságának megfelelőleg, amíg tehát az , az irányába esik; 2. ezután alkalmazzuk a hasonlósági transzformációt az viszony értelmében, tehát úgy, hogy pont a -be és az -be kerüljön. Eszerint két transzformációval oly alakzatot hoztunk létre, amelyből tudunk már tovább következtetni, az I. megoldás szerint. A II. megoldásban már a következő transzformációk után jön létre az -hez rendelt második, alakzat: 1. az négyszöget párhuzamosan kell eltolni, hogy a -be jusson; 2. ezen új helyzetében a négyszöget forgatni kell ( szöggel), a körül, hogy a egyenesbe kerüljön; 3. ezen új helyzetű idomnak a szimmetrikus képét kell képezni a ponton átmenő és -re merőleges tengelyre nézve; 4. a legutolsó helyzetű idomot hasonlósági transzformációnak kell alávetni, viszony szerint. Megjegyezhetjük még, hogy az első két transzformáció helyettesíthető egy forgatással, ha megtaláltuk azt a pontot, amely a két transzformáció után visszajut eredeti helyére. Látható tehát, hogy a II. megoldás nem olyan egyszerű, mint az első. Ennek oka abban található, hogy az I. megoldásban az alakzatnak csak egy részét transzformáltuk, míg a II.-ban az egész alakzatot. Gyakran előnyösebb az első eljárás. Mindegyik megoldás még kiegészítésre szorul tulajdonképen, t. i. hiányzik a visszakövetkeztetés arra nézve, hogy az egyes esetekben követett eljárással nyert négyszög tényleg megfelel a követelményeknek. Ajánlom olvasóinknak, hogy végezzék ezt el! Vizsgálva a szerkesztés lehetőségét, arra az ismeretes eredményre jutunk, hogy bármelyik oldalnak kisebbnek kell lennie a többi három összegénél. Az ábra a 3. és 4. helyzetet tünteti fel. |
|