Feladat: 286. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bakos Tibor ,  Beke Gyula ,  Elek T. ,  Hajós György ,  Katona E. ,  Molnár László ,  Ság M. ,  Tóvárosi Fischer György ,  Turán Pál ,  Wachsberger Márta 
Füzet: 1927/december, 123 - 125. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Beírt kör, Hozzáírt körök, Ellipszis egyenlete, Ellipszis, mint mértani hely, Ellipszis, mint kúpszelet, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1927/május: 286. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Megoldás. Legyen az ellipszis nagytengelye 2a, a fókusztávolság: F1F2=2c az F1F2M-be írt kör középpontja I, a hozzáírt köröké az ábra szerint: I1, I2, I3. Továbbá K1, L1, P1, az I1, kör, K2, L2, P2 az I2 kör érintési pontjai.

 
 

Minthogy
F1L1=F1K1,azértF1M=F1L1+L1M=F1K1+L1M.

Minthogy
F2P1=F1K1,azértF2M=F2P1-P1M=F2K1-P1M.

Tekintettel arra, hogy L1M=P1M és M az ellipszis valamely pontja,
F1M+F2M=F1K1+F2K1=2a,
azaz K1 szintén pontja az ellipszisnek, más szóval: az I1 pont vetülete a nagy tengelyen mindenkor az ellipszisnek a nagy tengelyen fekvő K1 pontja, tehát I1 mértani helye a K1 pontban, az ellipszis nagytengelyére emelt merőleges egyenes. Ugyanígy az I2 mértani helye a K2 pontban a nagy tengelyre emelt merőleges egyenes.
Keressük már most az I pont mértani helyét. Ha a beírt kör az F1F2-t K pontban érinti,
F1IKF1I1K1,tehátIKF1K=K1F1K1I1;innenIK=F1K¯K1F1¯K1I1.(1)F2IKF2I1K1,tehátIKF2K=K1I1F2K1;innenIK=F2K¯K1I1¯F2K1.(2)

(1) és (2) szorzatából
IK¯2=F1K¯F2K¯K1F1¯K1F2¯=mF1K¯F2K¯,(3)
ahol m=K1F1K1F2 az egységnél kisebb állandó számot jelent.
Írjunk F1F2, mint átmérő fölé kört; ezt a K pontban, az F1F2-re emelt merőleges R és R' pontokban metszi, tehát
F1K¯F2K¯=RK¯R'K¯=RK¯2.

Eszerint (3)-ból: IK¯2=mRK¯2, ill. IK=RK¯m. Az adott ellipszisen végigfut az M pont, ennek megfelelőleg R az F1F2 fölé írt körön, I pedig egy ellipszisen fut végig, melynek F1F2 a nagy tengelye (és a szóbanforgó kör a főköre). Kis tengelye: 2OF1m=2ca-ca+c.
Legyen már most az I3 kör érintési pontja az F1F2 oldalon K3.
F1I3K3F1I1K1,tehátI3K3F1K3=I1K1F1K1;innenI3K3=F1K3¯I1K1¯F1K1.(4)F2I3K3F2I1K1,tehátI3K3F2K3=F2K1I1K1;innenI3K3=F2K3¯F2K1¯I1K1.(5)

(4) és (5) szorzatából
I3K3¯2=F1K3¯F2K3¯F2K1¯F1K1¯=nF1K3¯F2K3¯,
ahol n=F2K1F1K1 az egységnél nagyobb állandó számot jelent. Hasonló meggondolással mint előbb láthatjuk, hogy I3 mértani helye oly ellipszis, melynek F1F2 a kistengelye. (Nagytengelye F1F2-t felezi és hossza: 2OF1n=2ca+ca-c.
 

Tóvárosi Fischer György (ág. ev. fg VIII. o. Bp.)
 

II. Megoldás. Az adott ellipszis egyenlete:
x2a2+y2b2=1.
ahol b2=a2-c2 és ha ca=e, akkor
MF1=a+cxa=a+exésMF2=a-cxa=a-ex
(x,y) az M pont koordinátáit jelentik. Az I pont koordinátai legyenek (ξ,η). A planimetriából ismert összefüggések:
KF2=s-F1Mahols=F1F2+F1M+F2M2=c+a
tehát
KF2=(c+a)-(a+ex)=c-exξ=OK=OF2-KF2=c-(c-ex)=exill.x=ξe.

Az I pont ordinátája nem egyéb, mint a beírt kör sugara; tehát
η=ϱ=ts1=cya+c=ey1+eill.y=(1+e)ηe
x és y értékét az ellipszis egyenletébe helyettesítve:
ξ2a2e2+(1+e)2η2b2e2=1
vagy
ξ2c2+(a+c)2η2b2c2=1.
Ez lesz az I mértani helyének egyenlete; oly ellipszis, melynek nagy tengelye F1F2=2c, kis tengelye 2 2bca+c.
Az I3 kör K3 érintési pontja és K az O pontra nézve szimmetrikusan fekszik, tehát I3 abscissája: ξ3=-ex, ordinátája az I3 kör sugara ϱ3: de
ϱ3=-ts-F1F2=-aey(c+a)-2c=-aeya-c=ey1-e=η3.

x és y értékeket ξ3 és η3 által kifejezzük és az adott ellipszis egyenletébe helyezzük, miáltal a
ξ32a2e2+η32(1-e)2b2e2=1vagyξ32c2+η32(a-c)2b2c2=1
egyenletet nyerjük. Ez oly ellipszis egyenlete, melynek kistengelye 2c és nagytengelye:
2bca-c=2ca+ca-c.

Már most az I2 pontra nézve
F1K2=s=a+ctehátOK2=F1K2-c=a
azaz K2 nem egyéb, mint az adott ellipszisnek az F2 felőli csúcsa. Az I2, mértani helye az ellipszisnek, a nagytengely egyik végpontjában húzott érintője; az I1-é analóg, a másik csúcsérintő.
 

Beke Gyula (Dugonics András gimn. VIII. o. Szeged)

1tazF1F2Mterületétjelenti.

22bca+c=2ca2-c2a+c=2ca-ca+c, mint az I. megoldásban.