A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A mértani haladvány összegképletével:
Eszerint azt kell vizsgálnunk, mikor lesz egész függvény a következő hányados: | | (1) | A nevező mindegyik tényezője külön-külön osztója az osztandónak; ha relatív prímek, akkor szorzatuk is osztója az osztandónak. Ha pedig nem relatív prímek, akkor az | | (2) | egyenleteknek van egy közös gyökük, , és így a nevező osztható -vel. Azonban az egyenlet gyökei mind különbözők, egyik sem fordul elő kétszer és így, ha a nevező tényezői nem relatív prímek, a felírt hányados nem lehet egész függvénye az -nek. Ha tehát az (1) egész függvény, a nevező két tényezőjének nem lehet közös osztója. Eszerint, hogy az (1) hányados egész függvény legyen, annak szükséges és elégséges feltétele, hogy a nevező két tényezője relatív prím legyen.
Az előbb megállapított feltétel már most úgy fogalmazható, hogy a gyökök ezen két sorozatában nem szabad egyenlőknek előfordulniuk. Egyenlő a két sorozatban akkor fordul elő, ha van az r, ill. s számok között olyan, hogy | 2rn=2sk+1vagyisr(k+1)=sn. | (4) | Más szóval: az r(k+1) szorzat osztható n-nel; de r<n és így kell, hogy k+1 és n számoknak legyen közös osztójuk. Ha k+1 és n számoknak nincs közös osztójuk, akkor a (4) nem állhat fenn és így a szóban forgó (2) alatti egyenleteknek sem lehet közös gyökük; tehát az 1) hányados nevezőjében, a két tényező relatív prím. Kimondhatjuk tehát, hogy a keresett feltétel: k+1 és n relatív prímszámok tartoznak lenni!
Beke Gyula (Dugonics András fg. VII. o. Szeged) | Tóvárosi Fischer György (ág. ev. fg. VII. o. Bp.) | T. i. a szögletes zárójelben foglalt kifejezés. |
|