A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Hol a hiba? Egész számok összevonásánál tört számhoz jutunk:
A beérkezett 26 dolgozat közül Darvas Jenő (Zrinyi Miklós rg. VIII. A. o.) dolgozatának első mondata ad megfelelő választ: ,,Már az első sor hibás, amennyiben az adott sor nem konvergens.'' Az egyenlet jobb oldalán álló sor nem konvergens, nem ad határozott értéket; tehát nem is lehet vele úgy bánni; mint egy bizonyos, meghatározott számmal! A kérdéses sort nemcsak úgy foghatjuk fel, mint a geometriai haladvány egy esetét, amidőn t.i. , hanem általában, mint két végtelen, széttartó sorkülőnbségét, t.i. Ha a tagokat más rendezésban adjuk össze, végtelent is kaphatunk; pl: és így tovább a végtelenig. Ilyen módon bármely nagy számnál is nagyobbat kaphatunk! A feladatban követett eljárás helyén lehet akkor, ha konvergens sorral van dolgunk. Így pl. Bernoulli Jakabnál ezt találjuk:
T. i. A végtelen sorok összetartási feltételeivel először Cauchy foglalkozott behatóbban. Mesélik, hogy midőn Cauchy a francia akadémián előadta az erre vonatkozó vizsgálatainak az eredményét, Laplace felindulva és kétségbeesve távozott T. i. a ,,Mécanique céleste'' c. nagy csillagászati művében sok végtelen sorral dolgozik. Egy teljes hónapig bezárkózott és nem jelent meg sehol, amíg ki nem derítette, hogy jogosan használta a végtelen sorokat, mert összetartóak. Ábeltől származik az a megjegyzés, hogy széttartó végtelen sorokkal mindent ki lehet mutatni, azt is, a mi lehetséges, azt is, ami nem lehetséges. |