A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. . Legyen az első, a második háromszög. -nek merőleges vetülele a síkján . Az , , csúcsokból a , C, oldalakra állított merőleges síkok metszőegyenese , mely a síkját -ben döfi át.
Már most pl. a csúcsból az oldalra merőlegesen állított sík tartalmazza a vetítő sugarat is; ez a sík a , és egyenesek síkja. Tehát merőleges ezen sík minden egyenesére:. Éppígy . Eszerint a és . háromszögekre alkalmazhatjuk a 48. feladat tételét (1.3. sz. 79. o.), azaz az , , pontokból a , , oldalakra vont merőlegesek a síkjában egy pontban metszik egymást. Másrészt, ha akkor egyszersmind a síkra is merőleges, tehát egyenesre is. Ennélfogva az egyenesen lehet síkot fektetni, mely -re merőleges. De ugyanígy lehet a ill. egyeneseken át a ill. -re merőleges síkot fektetni. Tehát ez a három sík ponton megy át és mindegyik merőleges a síkjára ezért e három sík egy egyenesben metszi egymást, -ben. Ha a egyenes az -nek súlypontján megy át, akkor is súlypontja a -nek (mert a vetítésnél az oldalfelező súlyvonalak vetületei szintén oldalfelező súlyvonalak). De így a is a 48. feladat tétele szerint a súlypontja lesz, azaz egyenes a súlypontján megy át. Ha és egy síkba esik, akkor a 48. feladatban vázolt helyzet, mint speciális eset jön létre.
Bakos Tibor (szombathelyi áll. főreál VIII. o). |
merőleges síkjára, tehát ezen sík minden egyenesére is: . Azaz merőleges és egyenesekre és így az általuk meghatározott síkra is.L. ,,A tetraëderről'' szóló cikk 3. sz. tételét a 102. oldalon.Ha merőleges az -n átfektetett síkra, akkor minden sík, mely -t tartalmazza, az előbbi síkra merőleges. |