|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. oly hyperbolát jelent, melynek egyik asymptotája , azaz az tengely, a másik asymptotája egyenes. (Ha változik 0-tól felé, folyton kisebbedik és így értéke folyton közeledik értékéhez). Ha , akkor a hyperbolából egyenes lesz. Ha , akkor a hyperbola ágai az és egyenesek poz., ill. neg. részei között feküsznek; ha , akkor a hyperbola ágai az egyenes poz. és az tengely neg. része között, ill. az egyenes neg. és tengely poz. része között feküsznek. A második csoportban (ha t. i. ) levő görbéknek nem lehet tetőpontjuk. Ha képezzük differenciálhányadosát: . Ha , akkor minden értéknél, nem lehet. Ha , , ha . Képezzük -t: . , ha . Az első esetben minimuma, a másik esetben maximuma van a függvénynek. A hyperbolának a poz. oldalon fekvő ága alsó, a neg. oldalon fekvő ága felső tetőponttal bír. értéket helyettesítve . Utóbbi két egyenletből -t kiküszöbölve, lesz azon egyenlet, melyet a hyperbolák tetőpontjaihoz tartozó koordináták kielégítenek, tehát ezen tetőpontok mértani helye egyenes (mely az origón megy keresztül és az tengellyel alkotott szögének tangense ).
| Heller Gábor (ág. ev. főgimn. VII. o. Bp.) | NB. Ha egyenletet alakra hozzuk, esetben egyenletpár egyenlete lesz, t. i. a két asymptotáé: és . Ugyanezen egyenletnek alakjából kiolvashatjuk, hogy -re nézve valós gyökei csak akkor lehetnek, ha , vagyis . Ez a megállapítás megegyezik az előzővel. |