A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. oly hyperbolát jelent, melynek egyik asymptotája , azaz az tengely, a másik asymptotája egyenes. (Ha változik 0-tól felé, folyton kisebbedik és így értéke folyton közeledik értékéhez). Ha , akkor a hyperbolából egyenes lesz. Ha , akkor a hyperbola ágai az és egyenesek poz., ill. neg. részei között feküsznek; ha , akkor a hyperbola ágai az egyenes poz. és az tengely neg. része között, ill. az egyenes neg. és tengely poz. része között feküsznek. A második csoportban (ha t. i. ) levő görbéknek nem lehet tetőpontjuk. Ha képezzük differenciálhányadosát: . Ha , akkor minden értéknél, nem lehet. Ha , , ha . Képezzük -t: . , ha . Az első esetben minimuma, a másik esetben maximuma van a függvénynek. A hyperbolának a poz. oldalon fekvő ága alsó, a neg. oldalon fekvő ága felső tetőponttal bír. értéket helyettesítve . Utóbbi két egyenletből -t kiküszöbölve, lesz azon egyenlet, melyet a hyperbolák tetőpontjaihoz tartozó koordináták kielégítenek, tehát ezen tetőpontok mértani helye egyenes (mely az origón megy keresztül és az tengellyel alkotott szögének tangense ).
Heller Gábor (ág. ev. főgimn. VII. o. Bp.) | NB. Ha egyenletet alakra hozzuk, esetben egyenletpár egyenlete lesz, t. i. a két asymptotáé: és . Ugyanezen egyenletnek alakjából kiolvashatjuk, hogy -re nézve valós gyökei csak akkor lehetnek, ha , vagyis . Ez a megállapítás megegyezik az előzővel. |