Feladat: 425. matematika ábrázoló geometria feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Csupor D. ,  Pfeifer Sándor 
Füzet: 1938/április, 253. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Ábrázoló geometria
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1938/február: 425. matematika ábrázoló geometria feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Legyen az r sugarú gömb egyik d hosszúságú húrjának felezési pontja F, akkor O1F¯=r2-d24=ϱ. Vagyis az összes F pontok mértani helye olyan gömb, melynek középpontja O1 és sugara ϱ. Az ABC a oldala tehát érinti az O1 és O2 középpontú és ϱ sugarú gömböket. Az érintési pontok B és C. Ebből következik egyúttal az is, hogy

0<d<2r.

 
 

Messük a gömböket olyan S síkkal amely párhuzamos |O1O2|-vel. E sík a gömbből két egyenlő sugarú kört metsz ki. E körök közös belső érintői szögének fele legyen α, akkor az érintők a gömbök centrálisával is α szöget zárnak be. Forgassuk meg ezen érintőt a vele kitérő centrális, mint tengely körül, akkor az érintő marad érintő. E mértani hely neve egyköpenyű forgási hiperboloid. (Ha egy hiperbolát képzetes tengelye körül megforgatunk, e felületet kapjuk.) Ha α=0, akkor a hiperboloid a gömbök közös érintő hengerébe megy át. Ha α maximális, akkor a hiperboloid a gömbök közös érintő kúpja lesz. Ezalatt a hiperboloid torokkörének sugara ϱ-tól 0-ig fogy.
Ha az S sík a centrálissal nem párhuzamos, akkor a kimetszett két kör nem egyenlő. A közös érintőik közt akadhat, amely a centrálissal α szöget alkot, de ezen érintő már az említett hiperboloid alkotói közt szerepel.
 
Pfeifer Sándor (Vörösmarthy Mihály g. VIII. r. o. Budapest.)