|
Feladat: |
1047. matematika feladat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Ádámffy E. , Antal Márkus , Bartók I. , Bíró A. , Braun J. , Dömény J. , Haar A. , Kertész G. , Kürti J. , Pichler S. , Rássy P. , Rosenberg J. , Schöffer I. , Sonnenfeld J. , Szűcs A. , Tóth B. |
Füzet: |
1905/április,
198 - 199. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Egyenesek egyenlete, Kör egyenlete, Kör (és részhalmaza), mint mértani hely, Parabola, mint mértani hely, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1902/április: 1047. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen valamely kör egyenlete: akkor a kör pontjához tartozó érintő egyenlete: Ha ez az érintő átmegy a ponton, akkor és mivel föltételünk szerint még azért -ból és -ből a meghatározhatók, mikor is azt találjuk, hogy mind -re, mind -ra általában két értéket kapunk, tehát valamely pontból a körhöz általában két érintőt vonhatunk. A számítás eredménye az, hogy | | és | | A ponton átmenő két érintő egyenletét már most megkapjuk, ha , illetőleg értékeit a egyenletbe helyettesítjük, mikor is azt találjuk, hogy
| | és | | Ha és egymásra merőlegesek, akkor iránytényezőik szorzata -gyel egyenlő, tehát | | honnan Ha feltesszük, hogy nincs a kérdőpontban, akkor tehát kell, hogy legyen, miből világosan látható, hogy az egymásra merőleges érintők metszéspontjának mértani helye oly, az eredetivel koncentrikus kör, melynek sugara: A mi esetünkben , tehát a mértani hely egyenlete -ből:
|
|