|
Feladat: |
1019. matematika feladat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Ádámffy E. , Antal Márkus , Bartók I. , Braun I. , Dömény E. , Dömény I. , Enyedi B. , Haar A. , Kürti I. , Liebner A. , Neidenbach E. , Pichler S. , Riesz K. , Rosenberg J. , Szombathy J. , Szűcs A. |
Füzet: |
1903/december,
76 - 79. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Szélsőérték differenciálszámítással, Egyenlőtlenségek, Két pont távolsága, szakasz hosszúsága, Egyenesek egyenlete, Kör egyenlete, Szélsőérték-feladatok differenciálszámítás nélkül, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1902/február: 1019. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladatot először egészen általánosan fogjuk megoldani. Legyenek tehát az adott egyenletek: és A feladatunkat kielégítő pont koordinátái legyenek és , akkor ennek távolsága az egyenestől , föltéve, hogy nem pozitív: Mikor éri el eminens értékét? Ugyanakkor, midőn az függvény. Mivel az pont a ellipsisen fekszik, azért a feladat a következő: Az -nak mely értéke mellett éri el az függvény eminens értékét, feltéve, hogy: Már most -ből: tehát | | honnan: | | Adjuk ezen egyenlethez a következő egyenlőséget: | | akkor: | | miből | | tehát akkor éri el eminens értékét, ha vagyis midőn: | |
A hozzátartozó értékek az -ből adódnak ki, ha oda értékét betesszük: Tehát két olyan pontunk van, melyre nézve eminens értékű, úgy mint | | | | A mi esetünkben tehát | | Ha az adott egyenes távolsága -től és -től , akkor -ból: | | és | | Már most a gyökjelek alatt csakis pozitív számok állanak, tehát és föltételünk szerint negatív szám volt, tehát: és így tehát a abszolut értéke nagyobb a abszolut értékénél, vagyis az ponthoz minimum, míg az ponthoz maximum tartozik. Ha még az és alatti értékét az és -nak megnézzük, észrevesszük, hogy azokban a nem fordul elő, vagyis a és pontok helyzete -től független, ellenben -tól függ, mert:
| | És mivel az adott egyenes iránytényezője, világos, hogy az adott egyenessel párhuzamos minden egyeneshez egyazon és pontok tartoznak. Húzzunk most pl. -en át párhuzamosat az adott egyenessel, mely az ellipsist még egy pontban metszi, ekkor távolsága az egyenestől szintén lenne, miből az következnék, hogy két olyan pontunk van az ellipsisen, melynek távolsága -től minimális, a mi eredményeinkkel ellenkeznék; kell tehát, hogy összeessék -gyel, vagyis illetőleg a pontokban az adott egyenessel vont párhuzamosak érintői az ellipsisnek, a mi különben közvetlen úton is kimutatható. Pl. a -ben vont érintő egyenlete ugyanis: a honnan értékeinek behelyettesítése után: tehát ezen érintő iránytényezője is: . Megoldást küldtek be: Ádámffy E., Bartók I., Braun I., Dömény E., Dömény I., Enyedi B., Haar A., Kürti I., Liebner A., Neidenbach E., Pichler S., Rosenberg J., Riesz K., Szombathy J., Szűcs A. |
|