A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A helyettesítés után az egyenlet bal oldala e következő alakot ölti: | | mely kifejezésben: | | | | Hogy ezek közül legyen, kell, hogy | | | | legyen. Ha nem zérus, akkor mely egyenletekből meghatározható és értéke. Ha volna, vagyis , akkor nemcsak , hanem egyidejűleg , vagyis a transzformált kifejezés -et és -et egyáltalában nem is tartalmazná. Ezért ezen esetet további vizsgálódásainkból kizárják. Hogy és véges értékűek legyenek, kell, hogy az kifejezés zérustól külömbözzék, vagyis, hogy Ha , akkor és csak akkor lehet véges, ha egyidejűleg . Ezen esetet egyelőre függőben hagyjuk. Az kifejezés a és értékeinek tekintetbe vételével a következő alakot ölti: | | Hogy a transzformált kifejezés az és -től független tagot is tartalmazzon, kell, hogy: mi, ha , akkor áll be, ha egyidejűleg ; ha azonban , -nak is -nak kell lennie, s ez éppen az előbb függőben hagyott esetben áll be, ha tudniillik egyidejűleg . Mindezek tekintetbe vételével a transzformált kifejezés a következő alakot nyeri: | | vagy ha az egész egyenletet -val szorozzuk és elosztjuk és még -val osztunk. | | Ezen egyenlet még a következő alakra hozható: | | Hogy ez az vagy alakot ölti, attól függ vajjon milyen előjelű. Ha ugyanis akkor úgy az valamint az az és minden értékrendszerénél pozitívak, s ha egyidejűleg még akkor az egyenletet kapjuk, s így az és értékek meghatározására az egyenletek szolgálnak. Az egyenletek száma eggyel kisebb lévén az ismeretlenek számánál végtelen sok megoldást kapunk. Hogy az adott egyenlet az alakra legyen hozható, arra szükséges, hogy legyen, mert az és az kifejezések valamelyike csak akkor vehet fel negatív értékeket is. A keresett értékek meghatározására szolgáló egyenletrendszer különben ekkor is a föntebbi (csak némileg módosított) alakkal bír.
|