A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Első megoldás. Minthogy a parallelogramma egyik oldala a háromszög egyik oldalára esik, csak a vele párhuzamos oldalnak metszéspontjait kell meghatározni a háromszög másik oldalával. Legyenek ezek például az és oldalakon és . E pontokat az adott ponttal összekötve, kapjuk a parallelogramma hátralévő két pontját -et és -et. Ha most -t összekötöm -val, ezen utóbbi egyenes az -t egy pontban metszi, melyre nézve a és háromszögek egybevágóságából következik, hogy éppoly messsze van -tól, min a -től. Maga a szerkesztés ennélfogva a következő: Összekötöm az -t -vel és a egyenesre -tól irányban felviszem az távolságot. A -ből párhuzamosat húzok -vel. Ez az és egyeneseket az előbb említett és pontokban metszi. A parallelogramma másik két pontját a fent leírt módon kapom meg. A szerkesztést természetesen a ponttal is eszközölhettem volna. Hasonlóképpen nyerjük még az parallelogrammán kívül a és parallelogrammákat is, melyek szintén a feladat megoldásait képezik.
(Weisz Lipót, főreálisk. VI. oszt. tanuló, Pécs). A feladatot még megoldotta: Visnya Aladár.
Második megoldás. Minthogy -nel, az -ból az -hez párhuzamosan húzott egyenes a -t oly pontban metszi, melyre nézve . Az pontot tehát úgy nyerjük, hogy az -ból meghúzzuk az egyenest és a -re az pontból irányban felvisszük az hosszúságot. -et összekötve -val, a nyert egyenes -t -ben metszi. Az egyenes az parallelogramma egyik oldala.
(Heymann Tivadar, főreálisk. VIII. oszt. tanuló, Győr). |
|