|
Feladat: |
1986. évi Kürschák matematikaverseny 2. feladata |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Benczúr András [1983-1987] , Bereczky Áron , Bóna Miklós , Bordás Ferenc , Cynolter Gábor , Kós Géza , Lipták László , Mándy Attila , Rimányi Richárd , Szabó Gábor , Tóth Gábor |
Füzet: |
1987/február,
57 - 59. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Egyenlőtlenségek, Valós számok és tulajdonságaik, Mértani sorozat, Teljes indukció módszere, Számsorozatok, Kürschák József (korábban Eötvös Loránd) |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1987/február: 1986. évi Kürschák matematikaverseny 2. feladata |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Nézzük két egymás utáni tag összegét: itt az utolsó tag utánin az elsőt értve. Ennek megfelelően , jelentsen -et, ill. -t. A két tag összege legalább ha és legfeljebb ha Válasszuk -t úgy, hogy az előforduló legkisebb érték legyen. Ekkor a kiszemelt két tag összege legalább A többi tag mind pozitív, és feltétel szerint van még legalább egy tag, így az összeg mindig nagyobb, mint Ha viszont -t úgy választjuk, hogy az előforduló legnagyobb érték legyen, akkor a kiválasztott két tag összege legfeljebb miután a további tag mindegyike kisebb -nél, igy azt kapjuk, hogy az összeg mindig kisebb, mint Megmutatjuk, hogy az összeg mind a két korláthoz tetszés szerint közel kerülhet, ha az sorozatot alkalmasan választjuk. Az pozitív hányadosú mértani sorozathoz tartozó összeg : Becsüljük ezt felülről. Bármilyen (kis) pozitív szám is | | Másrészt alulról becsülve -t | | Ezzel beláttuk, hogy a feladatban kérdezett értékek : , Megjegyzések. 1. A vizsgált összeg felvesz minden értéket 1 és között. Ez igaz már a mértani sorozathoz tartozó összegre, hiszen ez pozitív -kra -nak folytonos függvénye, amelyik felvesz -hez tetszés szerint közeli értékeket is és -hez tetszés szerint közelieket is, tehát minden közbenső értéket is. 2. A további megoldásokban csak azt bizonyítjuk, hogy a kérdéses összeg és közé esik. Az, hogy ezek a korlátok nem javíthatók, ugyanúgy látható be, mint az I. megoldásban. II. megoldás. Fel fogjuk használni, hogy ha és pozitív, továbbá is pozitív szám, akkor Valóban | | Jelöljük a rövidség kedvéért az összeget -sel. Egyfelől csökkentjük az -edik törtet, ha a nevezőjéhez hozzáadjuk az összeget, másfelől növeljük, ha ezt az összeget a számlálóhoz is, a nevezőhöz is hozzáadjuk. Így a következő kettős egyenlőtlenséget kapjuk: Itt ismét -et jelent. Összeadva az egyenlőtlenségpárokat -re a bal oldalon -et, a jobb oldalon -et kapunk, vagyis a kívánt egyenlőtlenséget. III. megoldás. Jelöljük -nel a feladatban szereplő összeget és az , , , fordított sorrendben vett sorozathoz tartozót -vel. Mind a két összeg törtjeiben ugyanazok a nevezők lépnek fel, és a két összeg azonos nevezőjű törtjeinek az összege így Így ha megmutatjuk, hogy a szóban forgó összeg mindig nagyobb, mint akkor ez igaz -re is, tehát Teljes indukcióval bizonyítjuk, hogy alsó korlát. Az esetben közös nevezőre hozva az összeget, és számlálót, nevezőt tagokra bontva a nevező minden tagja előfordul a számlálóban is legalább akkora együtthatóval. A számításokat elvégezve: | |
Tegyük most fel, hogy az pozitív számból képezett összegek mindig -nél nagyobbak, ahol Ekkor elég azt megmutatnunk, hogy az , , , összeg nagyobb az első számból képezettnél. De
mert a három tört összege az , , számokból képezett összeg, és erről már beláttuk, hogy mindig nagyobb -nél. Így, felhasználva az indukciós feltevést is, és ezt kellett bizonyítanunk. Megjegyzések. 1. Az utolsó bizonyítást lényegesen egyszerűsíthettük volna egyrészt azzal az észrevétellel, hogy nem változik meg, ha a számokat ciklikusan cseréljük. Így választhatjuk a sorrendet úgy, hogy az előforduló legkisebb érték legyen. Ekkor a különbségben az első tag nem kisebb a kivonandónál, a különbség tehát pozitív. Másrészt képezhető a szóban forgó összeg két számból is és az értéke így minden -nél nagyobb -re már -nél nagyobb. Ezzel elkerülhető minden számolás. A fenti megoldás viszont azt mutatja, hogy az indukciós bizonyítás minden további fogás nélkül is célra vezet. így viszont a tag esetére nem lett volna érdemes elkerülni a kiszámolást, mert azt a megoldás második részében is fel tudtuk használni. 2. A vizsgált összeg valójában csak az hányadosoktól függ. Jelöljük ezeket -vel -re és legyen Ekkor a vizsgált összeg az alakot ölti, és itt Vonjuk össze az utolsó két tagot: | | a II. megoldásban alkalmazott megjegyzés alapján. Ezt beírva az összegbe a számokból képezett -tagú összeget kapjuk, és a számok szorzata továbbra is Ennek alapján újabb teljes indukcíós bizonyítást nyerhetünk. |
|