Feladat: 1981. évi Kürschák matematikaverseny 3. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bali János ,  Dósa György ,  Gellér János ,  Király Zoltán ,  Magyar Ákos ,  Nacsa János ,  Simonyi Gábor ,  Szabó Endre ,  Szenes András ,  Tardos Gábor 
Füzet: 1982/február, 59 - 61. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Maradékos osztás, Osztók összege, Tökéletes számok, Prímszámok, Kürschák József (korábban Eötvös Loránd)
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1982/február: 1981. évi Kürschák matematikaverseny 3. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás. Azon, hogy egy n egész számot egy pozitív egész számmal maradékosan osztunk, egy

n=cq+r
alakú előállítását értjük, ahol q (a hányados) egész szám, r pedig (a maradék) kisebb, mint c és nem negatív. Ilyen hányados és maradék mindig van és mindig csak egy.
Vizsgáljuk n és n-1 maradékát ugyanazzal a k számmal történő osztásnál. Ha a fenti osztásnál az r maradék nem 0, akkor
n-1=cq+(r-1),
és mivel a maradék egyértelműen meg van határozva, így minden ilyen esetben 1 adódik hozzá az r(n)-r(n-1) különbséghez. Ha viszont r=0, vagyis c osztója n-nek, akkor
n-1=c(q-1)+c-1,
tehát az n osztói az osztónál 1-gyel kevesebbel csökkentik a fenti különbséget. Jegyezzük meg, hogy magával n-nel n-et még el kell osztanunk a feladat szövege szerint, n-1-et azonban már nem. Ezt az osztót azonban figyelmen kívül is hagyhatjuk, mert az elvégzendő osztás maradéka 0. Jelöljük az n szám n-nél kisebb (pozitív) osztóinak összegét s(n)-nel, számukat d(n)-nel, akkor megállapításaink szerint
r(n)-r(n-1)=n-d(n)-1-(s(n)-d(n))=n-1-s(n).

A feladat eszerint annak a belátását kívánja, hogy végtelen sok olyan k szám van, amelyikre
s(k)=k-1.
Az első néhány szám kipróbálása azt mutatja, hogy a 2 hatványai ilyenek, és valóban könnyű belátni, hogy k=2l minden pozitív egész l kitevőre kielégíti az egyenletet. Valóban, 2l nála kisebb osztói 1,2,22,...,2l-1. Ezek mértani sorozatot alkotnak, amelyben az elemek összege ‐ mivel az elemek száma l, a hányados pedig 2
[2l-1]2-1=2l-1=k-1.
Ezzel állításunkat igazoltuk.
 

Megjegyzések. 1. A feladat igen hasonló a tökéletes számok problémájához. A fenti jelöléseket használva akkor neveztek az ókori görögök tökéletesnek egy számot, ha
s(k)=k.
Már Euklidész elemeiben szerepel, hogy a 2s-1(2s-1) alakú számok tökéletesek, ha a második tényező törzsszám. Mintegy 2000 évvel később Euler bebizonyította, hogy a páros számok közül csak az Euklidész által említett számok tökéletesek.
Páratlan tökéletes szám nem ismeretes. Számos olyan tulajdonságot találtak, amivel minden páratlan tökéletes számnak ‐ ha van ilyen ‐ rendelkeznie kell. A legkisebb szám is, amelyiknek mindez a tulajdonsága megvan, elképzelhetetlenül nagy kell hogy legyen, azt azonban nem sikerült eddig bebizonyítani, hogy nincs páratlan tökéletes szám.
A 2s-1 alakú szám könnyen láthatóan csak akkor lehet prím, ha s is prímszám, de távolról sem igaz, hogy minden s prímszámra prímszámot adna a fenti formula. Pl.
211-1=2047=2389.
Eddig a nagyteljesítményű számítógépek segítségével is mindössze 27 ilyen alakú prímet találtak, így ugyanennyi az ismert tökéletes számok száma is. Nem tudjuk, hogy van-e több, még azt sem sikerült azonban eldönteni, hogy van-e végtelen sok, vagy pedig véges a páros tökéletes számok száma.
2. Az
s(k)=k-1
egyenletről azt láttuk be, hogy 2 minden hatványa megoldása, tehát végtelen sok megoldása van. Nem tudjuk azonban, hogy van-e más megoldása is, mint a 2 hatványai. Annyit nem nehéz belátni, hogy egy 2lm alakú szám, ahol m páratlan (l lehet 0 is) csak akkor elégítheti ki az egyenletet, ha m egy egész szám négyzete.
3. A bizonyítás során nyert
r(n)-r(n-1)=n-1-s(n)
formulát n=2,3,...,k-ra összeadva és felhasználva, hogy r(1)=0, azt kapjuk, hogy
r(k)=(r(k)-r(k-1))+(r(k-1)-r(k-2))+...+(r(2)-r(1))+r(1)==(k-1)+(k-2)+...+1-s(k)-s(k-1)-...-s(2)=k(k-1)2-S(k),
ahol S(k)-val a következő összeget jelöltük:
S(k)=s(k)+s(k-1)+...+s(2).
[Az összeghez s(1)-et is hozzáírhatjuk, ha tetszik, mert annak értéke 0.]
Célszerűbb s(k) helyett az összes osztók σ(k) összegét használni. A kettő kapcsolata
σ(k)=s(k)+k.
A σ(k)+σ(k-1)+...+σ(1) összeget (k)-val jelölve
S(k)=σ(k)-k+σ(k-1)-(k-1)+...+σ(1)-1=(k)-k(k+1)2.
Ezt r(k) képletébe beírva az egyszerűbb
r(k)=k2-(k)
formulát kapjuk.
Néhány versenyző felhasználta, hogy n-et c-vel maradékosan osztva a hányados [nc], azaz n=c[nc]+r, ahol 0r<c,
továbbá az irodalomra hivatkozva1 a
(n)=[n1]+2[n2]+...+n[nn]
formulát. Ezekből eljutott az r(n)-re éppen nyert képlethez és azt vette segítségül a feladat megoldásához (nem mindig sikerrel).
1 D. O. Skljarszkij‐N. N. Csencov‐J. M. Jaglom: Válogatott feladatok és tételek az elemi matematika köréből 1. Aritmetika és algebra 172. o.