Feladat: 1974. évi Kürschák matematikaverseny 3. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Hasenfratz Anna ,  Kiss Emil ,  Kollár János ,  Neumann Attila ,  Prőhle Péter ,  Ring János ,  Sparing László ,  Veres Sándor 
Füzet: 1975/február, 57 - 59. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Polinomok, Műveletek polinomokkal, Függvények folytonossága, Szélsőérték differenciálszámítással, Teljes indukció módszere, Kürschák József (korábban Eötvös Loránd)
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1975/február: 1974. évi Kürschák matematikaverseny 3. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Jelöljük a feladatban szereplő polinomot P2k-val. A feladat állításán kicsit túlmenve azt mutatjuk meg, hogy minden x értékre

P2k(x)>0.
Ha x negatív vagy 0, akkor egyik tag sem negatív, a konstans pedig 1, így legalább ennyi a polinom értéke is. Könnyű belátni az állítás helyességét akkor is, ha x2k. Ekkor ugyanis
P2k(x)=1+x2!(x-2)+x34!(x-4)+...+x2k-1(2k)!(x-2k)1.
A [0,2k] zárt számközben a polinom folytonos függvény, az pedig felveszi a minimumát. Ha valamelyik végpontban veszi fel, akkor ez a minimum is pozitív, tehát minden érték pozitív.
Ha az intervallum belsejében levő valamilyen x0 helyen veszi fel P2k a minimumát, akkor ez a környezetéhez képest is minimális érték, így itt a deriváltja 0,
P'2k(x)=-1+x0-x022!+...+x02k-1(2k-1)!=x02k(2k)!-P2k(x0)=0.
Ekkor azonban a legkisebb függvényértékre
P2k(x0)=x02k(2k)!>0,
s így a függvény értéke mindenütt pozitív.
 
Megjegyzések. 1. Beláthatjuk a feladat állításának helyességét a k szerinti teljes indukcióval is. k=1-re teljes négyzetté kiegészítéssel látható az állítás helyessége. Tegyük most fel, hogy k-nak valamilyen k0 értékére helyes az állítás, és lássuk be, hogy ez maga után vonja a helyességét (k0+1)-re is. P2k0 a -P2k0+1 polinom deriváltja, így az utóbbi az egész számegyenesen növekszik. A 0 helyen -1 az értéke, és a föntihez hasonló párosítással ‐ most az első tagtól kezdve ‐ látható, hogy a (2k0+1) helyen pozitív. Mivel a függvény folytonos, így felveszi valamilyen 0 és (2k0+1) közötti x0 helyen a 0 értéket. De -P2k+1 a P2k0+2 polinom deriváltja, így az utóbbinak az x0 helyen minimuma van és a fenti módon látható, hogy ez pozitív.
Ez a meggondolás azt is adta, hogy a P2k polinomnak egy lokális minimuma van, odáig csökken a függvény, onnan növekszik.
2. Indirekt meggondolást is használhatunk. Ha P2k venne fel negatív értéket, akkor ezt csak a (0,2k) intervallum belsejében vehetné fel. Ekkor minimuma is negatív volna és lokális minimum. Ez azonban nem lehetséges, mert itt
P'2k(x)=x2k(2k)!-P2k(x)
pozitív volna és nem 0.
Megoldható a feladat csupán algebrai átalakításokat, és a binomiális együtthatók tulajdonságait felhasználva is.
 
II. megoldás. Szorozzuk meg P2k(x)-et a
P2k(-x)=1+x+x22!+...+x2k(2k)!
értékkel. A szorzat j-edfokú tagjának együtthatója, ha j2k,
11j!-11(j-1)!+12!1(j-2)!+...+(-1)j1j!1==1j!((j0)-(j1)+(j2)-...+(-1)j(jj))=0.


Ha pedig 2k+1j4k, akkor az együttható
(-1)j-2k1(j-2k)!1(2k)!+(-1)j-2k+11(j-2k+1)!1(2k-1)!+...+(-1)2k1(2k)!1(j-2k)!=1j!((-1)j-2k(jj-2k)++(-1)j-2k+1(jj-2k+1)+...+(-1)2k(j2k)).


Az összeg két végéről számított ugyanannyiadik tag abszolút értéke mindig megegyezik, így páratlan j esetén továbbra is 0 az együttható. Ha viszont j páros, akkor a j-edik hatványhoz tartozó összes binomiális együttható váltakozó előjellel vett összegéből ‐ aminek az értéke 0 ‐ hiányzik az elejéről a
(j0)-(j1)+(j2)-(j3)+...+(-1)j-2k-1(jj-2k-1)
összeg és a végéről egy ezzel egyenlő összeg. Ez az összeg azonban negatív, mert a tagok abszolút értéke növekszik, miután az alsó számok mind kisebbek, mint j/2, az előjelek váltakoznak, a tagok száma pedig páros. A j-edfokú tag együtthatója ennek a negatív összegnek a kétszeresét 0-ra egészíti ki, tehát pozitív.
A polinomok szorzata tehát x páros hatványainak pozitív együtthatós összege, s így minden x értékre pozitív. Ha x nem negatív, akkor a szorzat második tényezője pozitív, negatív x-ekre pedig az első, így mind a két tényező mindig pozitív. Ezzel a feladat állítását bebizonyítottuk.
 
Megjegyzés. Nem nehéz megmutatni, hogy
(j0)-(j1)+(j2)-...+(-1)l(jl)=(-1)l(j-1l).
Így
P2k(x)P2k(-x)=1+x2k+2(2k)!(k+1)+x2k+4(2k)!3!(k+2)+x2k+6(2k)!5!(k+3)+...+x4k(2k!)2