A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Nevezzük röviden csúcspontnak az olyan pontot, mely három adott sík közös pontja. A feltételek szerint bármely három sík egyetlen csúcspontot határoz meg. Jegyezzük meg továbbá, hogy négy adott sík mindig közrezár egy (és csakis egy) tetraédert. Ennek belátását az olvasóra bízzuk. Természetesen e tetraéderbe más sík belemetszhet, tehát általában nem szerepel a tekintett térrészek között. Legyen mármost egy adott sík és olyan csúcspont, mely nincs az síkon, de az összes olyan csúcspont között, mely -nek -vel azonos oldalán helyezkedik el, -hez legközelebb van. Legyenek , , a -t meghatározó síkok. Ekkor , , , egy tetraédert zár közre. Állítjuk, hogy a tetraédert további adott sík nem metszi, tehát egyike azon térrészeknek, melyekre az sík a teret darabolja. Tegyük fel, hogy egy további adott sík metszi a tetraédert. Legyenek , , a tetraéder -től különböző csúcsai; , , az síkon helyezkedik el. Nyilvánvalóan kell, hogy az sík messe az , , szakaszok valamelyikét. Tegyük fel például, hogy az szakaszt metszi egy pontban. Ekkor is csúcspont, hiszen két adott sík metszésvonala, és így három adott sík metszéspontja. De közelebb van -hez, mint , ami ellentmond választásának. A fentiek alapján az adott síkok bármelyikéhez találhatunk rá támaszkodó tetraédert a síkok által létrehozott térrészek között. Sőt, ha olyan sík, melynek mindkét oldalán van csúcspont, akkor -re két ilyen tetraéder is támaszkodik. Állítjuk, hogy legfeljebb három síknak lehet minden csúcspont ugyanazon az oldalán. Tegyük fel, hogy négy ilyen sík is volna, , , , . Legyen az , , , által alkotott tetraéder, ahol az , az , az , a síkkal azonos. Mivel , van egy további sík az adott síkok között. Az sík nyilván nem metszheti az tetraéder valamennyi élét, tehát például az él egyenesét egy, az élhez nem tartozó pontban metszi. Legyen például az egyenes -ból kiinduló, -t nem tartalmazó félegyenesén. Mármost és az sík különböző oldalain elhelyezkedő csúcspontok, ami ellentmondás (1. ábra).
1. ábra Számoljuk mármost össze a síkok által létrehozott térrészek közti tetraédereket úgy, hogy minden síkhoz megszámoljuk a rá támaszkodókat. Láttuk az előbb, hogy legfeljebb három kivételével minden síkra legalább két tetraéder támaszkodik; a ,,kivételes'' síkokra legalább egy. Így legalább tetraédert számolunk. Mivel azonban minden tetraédert négyszer számolhattunk (a négy lapsíkjánál), a tetraéderek száma legalább , amit bizonyítani akartunk.
Megjegyzések: 1. Több versenyző ,,felhasználta'', hogy ha egy tetraédert síkkal metszünk, akkor keletkező darabjainak egyike tetraéder. Ez az állítás nem igaz; ha egy tetraédert olyan síkkal metszünk, mely két kitérő élét elválasztja (de egyiket sem metszi), akkor két ,,háztető'' (ötlapú test) keletkezik (2. ábra).
2. ábra 2. A feladat egyszerűbb változata síkbeli probléma: ha egyenes a síkban úgy helyezkedik el, hogy semelyik kettő nem párhuzamos és semelyik három nem halad át egy ponton, akkor az általuk létrehozott síkrészek között legalább háromszög van. Ez az állítás a térbeli feladathoz hasonlóan igazolható. 3. Felvetődik a kérdés, hogy a korlát mennyire éles, vagyis nem bizonyítható-e ennél erősebb állítás. Hasonló kérdezhető a 2. pontban említett feladattal kapcsolatban is. Erre a problémára külön cikkben visszatérünk. |