Feladat: 1968. évi Kürschák matematikaverseny 2. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bajmóczy Ervin ,  Lempert László ,  Michaletzky György ,  Ruzsa Imre ,  Soltész János ,  Somorjai Gábor ,  Takács László 
Füzet: 1969/november, 98 - 99. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kör geometriája, Vetítések, Derékszögű háromszögek geometriája, Háromszög-egyenlőtlenség alkalmazásai, Skatulyaelv, Egyenlőtlenségek, Kürschák József (korábban Eötvös Loránd)
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1969/január: 1968. évi Kürschák matematikaverseny 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

textbfMásodik feladat. Adott a síkban egy egyenes, egy ncm sugarú kör (n egész szám) és a körben 4n darab 1cm-es szakasz. Bizonyítsuk be, hogy húzható az adott egyenessel párhuzamosan vagy rá merőlegesen olyan húr, amelynek legalább két szakasszal van közös pontja.
 
Megoldás. Vetítsük a 4n szakasz mindegyikét az adott egyenesre (ezt vízszintesnek mondjuk) és egy rá merőleges (függőlegesnek mondott) egyenesre. A vízszintes vetületek hossza legyen a1, a2,...,a4n, a függőlegeseké pedig b1, b2,...,b4n. A feladat állítása egyértelmű azzal a kijelentéssel, hogy vagy a vízszintes, vagy a függőleges vetületek között van kettő, amelyeknek van közös pontjuk.
Az i-edik szakasz olyan (esetleg szakasszá elfajuló) derékszögű háromszög átfogója, amelynek vízszintes befogója ai, függőleges befogója pedig bi hosszúságú (1. ábra).
 
 

1. ábra
 

Minthogy a háromszög két oldalának összege a harmadiknál nagyobb,
ai+bi1.
Itt az egyenlőséget is meg kellett engednünk, mert számolunk azzal, hogy a vetített szakasz vízszintes vagy függőleges. Eredményünkből következik, hogy mind a 4n szakasz vetületeinek összege
ai+bi4n.
Itt és a következőkben is minden összegezés az i=1,2,...,4n értékekre terjed ki.
Ha a vízszintes vetületek között nincs két közös pontú, akkor ezek együttesen nem fedik le az n-sugarú kör 2n hosszúságú vízszintes vetületét, tehát
ai<2n.
Ugyanígy, ha a függőleges vetületek között nincs két közös pontú, akkor
bi<2n.
Ha tehát egyik eset sem következik be, akkor
ai+bi<4n.
Ez ellentmond fenti eredményünknek. Kell tehát, hogy a mondott két eset valamelyike bekövetkezzék, ami ‐ mint megállapítottuk ‐ a feladat állításának helyességét mondja ki.
 
Megjegyzés. A feladat megoldásakor zárt szakaszokra gondoltunk, azaz a szakaszokhoz végpontjaikat is hozzászámítottuk. Igaz azonban a feladat állítása nyílt, tehát végpontjaiktól megfosztott szakaszokra is, ennek bizonyításához azonban ki kell egészítenünk megoldásunkat.
Ha nyílt szakaszokkal dolgozunk, akkor a kör 2n hosszúságú vetületén elhelyezkedő, közös pont nélküli vetületi szakaszok hosszának összege 2n is lehet, hiszen most a végpontjukkal érintkező szakaszoknak nincs közös pontja. Így tehát csak ai2n, bi2n és ezekből a
ai+bi4n
eredményhez juthatunk, ami nem jelent ellentmondást.
Ha azonban így nem jutunk ellentmondáshoz, tehát a feladat állításának bizonyításához sem, akkor
ai+bi=4n,
tehát ai=2n. Ez azt jelenti, hogy a vízszintes vetületek (végpontjaikkal együtt) a kör teljes vízszintes vetületét, az A1B1 szakaszt beborítják (2. ábra).
 
 

2. ábra
 

Ekkor a vetületek között van A1 kezdőpontú és B1 végpontú is. Ilyen vetületet azonban csak a kör vízszintes AB átmérőjén elhelyezkedő szakaszok adhatnak. Ebben az eddig el nem intézett esetben tehát az adott egyenessel párhuzamos AB egyenes kielégíti a feladat követelményét, hiszen nemcsak közös pontja van két szakasszal, hanem tartalmazza is azokat.