A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Húzzunk párhuzamosakat az , , pontokon át rendre az , , oldalakkal (7. ábra). E párhuzamosak a , , oldalakat rendre , , pontokban metszik. Az így kapott , , háromszögek oldalaik párhuzamossága miatt hasonlók az -höz. 7. ábra E háromszögek egymással egybevágók, ugyanis | | miatt egy-egy oldaluk az eredeti háromszög megfelelő oldalának ugyanannyiszorosa. Az egybevágóságból következik, hogy | | Ebből pedig az adódik, hogy az hatszög kerülete az , , távolságok összegével, vagyis az eredeti háromszög oldalai -szorosainak összegével, tehát az kerületének -szorosával egyenlő. A feladat állítása most már abból következik, hogy az kerülete a szerepeltetett hatszög kerületénél kisebb. Hiszen e háromszög egy-egy oldala kisebb a hatszög két-két oldalának összegénél.
Megjegyzés: Megoldásunk kihasználta, hogy a szereplő hatszög csúcsai mind különböző pontok. Ez nem következik be, ha , amikor is , , , s akkor sem, ha , amikor viszont , , . A feladat állítása sem helyes ebben a két esetben, hiszen az kerülete mindkét esetben éppen egyenlő az kerületének -szorosával. Kihasználta okoskodásunk azt a tényt is, hogy a , , pontok rendre az , , távolságok belsejében vannak. Hiszen különben nem volna pl. a hatszög és oldalának összege az távolsággal egyenlő. A mondott tény bekövetkezése annak következménye, hogy , azaz . Ugyanis pl. Nem is igaz a feladat állítása, ha . Ezt a következőképpen bizonyítjuk: Az , , pontokon át párhuzamosakat húzunk rendre a , , oldalakkal (8. ábra). 8. ábra E párhuzamosak az , , oldalakat rendre , , pontokban metszik, s együttesen az -et határolják. Az , , háromszögek oldalaik párhuzamossága miatt hasonlók az eredeti háromszöghöz, s egymással egybevágók is, mert mindegyiküknek egy-egy oldala az megfelelő oldalának -szorosa. Így tehát | |
Tudjuk most azt is, hogy az , , pontok rendre a , , távolságokon kívül vannak, hogy tehát az csúcsai az eredeti háromszögön kívül helyezkednek el. Az előbbi mintára belátjuk, hogy az , , háromszögek hasonlók az eredeti háromszöghöz, s egymással egybevágók, mert , , oldalaik az megfelelő oldalainak -szorosai. Így tehát | | Az , , háromszögek egy-egy oldalára felírva, hogy a másik két oldal különbségénél nagyobb:
Ezeknek az egyenlőtlenségeknek összege a fenti egyenlőségek figyelembe vételével: | | Ez pedig fentebbi megállapításunk értelmében éppen azt mondja ki, hogy az kerülete az kerületének -szorosánál nagyobb. Akkor sem teljesül a feladat állítása, ha , mikor is az , , pontok az oldalainak meghosszabbítására kerülnek. Ezt a következőképpen látjuk be: Az , pontokon át párhuzamosakat húzunk rendre az , , oldalakkal (9. ábra). 9. ábra E párhuzamosak a , , oldalakat rendre , , pontokban metszik, s együttesen az -et határolják. Az , , háromszögek oldalaik párhuzamossága miatt hasonlók az eredeti háromszöghöz, s egymással egybevágók, mert egy-egy oldaluk az megfelelő oldalának -szerese. Ebből az egybevágóságból következik, hogy , , , hogy tehát a , , távolságok is -szorosai az oldalainak. Minthogy , és paralelogramma, megállapításainkból következik, hogy az oldalait az ezeken elhelyezkedő két-két pont olyan három‐három távolságra darabolja, amelyek az egy-egy oldalának sorjában -szorosai, -szeresei és -szorosai. Így tehát az csúcsai úgy helyezkednek el az oldalain, hogy | | hiszen ezeknek az arányoknak mindegyike a aránnyal egyenlő. Minthogy ennek az aránynak értéke folytán -nél kisebb, azért előzőleg bizonyított állításunk e háromszögekre teljesül. Tudjuk tehát, hogy az kerülete nagyobb a , , távolságok összegénél, azaz az kerületének -szorosánál. Megjegyezhetjük még, hogy esetben a feladat állítása eleve nem teljesülhet, hiszen egy háromszög kerülete csak pozitív lehet. Összefoglalva az e megjegyzésben mondottakat megállapítjuk, hogy a feladat megkötése lényeges. Ha e megkötés nem teljesül, a feladat állítása soha sem helyes.
II. megoldás: Ha a és szög -nál nagyobb és -nál kisebb, akkor hiszen a baloldalt növeljük, ha azt alakban írva a pozitív sinus-tényezők cosinus-együtthatóinak helyébe azoknál nagyobb -et írunk. Ha továbbá egy ugyancsak -nál nagyobb és -nál kisebb szöget szerepeltetünk, akkor az előző egyenlőtlenséget a pozitív -val szorozva | | adódik. Ugyanis (a szereplő szögösszegek és szögkülönbségek függvényeit a tagok függvényeivel fejezve ki) | | azonosan teljesül. Így tehát utolsó egyenlőtlenségünket a pozitív szorzattal osztva | |
Tekintsünk egy , , oldalú háromszöget, melyet egy hosszúságú távolság egy , , és egy , , oldalú háromszögre vág (10. ábra). 10. ábra Ezekre fennáll a egyenlőtlenség. Ugyanis a sinus-tétel szerint ez az előbbi egyenlőtlenséggel azonos, ha ábránk szögjelöléseit használjuk, hiszen e szögekre Ha utolsó egyenlőtlenségünket -vel osztjuk és a jelölést használjuk, akkor a egyenlőtlenséghez jutunk. Tekintsünk egy -et (11. ábra), melynek oldalain az , , pontok úgy helyezkednek el, hogy | | 11. ábra Állítjuk, hogy az , , távolságok összege az kerületénél kisebb. Ha ugyanis a fenti arányok közös értékét -vel jelöljük, akkor előző megállapításunk értelmében
Ezeknek az egyenlőtlenségeknek összege éppen állításunkat adja. Tekintsük végül magát a feladatban leírt alakzatot. Legyen az hasonló az -höz, s oldalai legyenek az oldalainak -szorosai, tehát az , , oldalak rendre az , , távolságokkal egyenlők. Ezekre az oldalakra felmérjük a , , távolságokat, amit miatt megtehetünk. Ezzel biztosítottuk, hogy az , , háromszögek rendre egybevágók a , , háromszögekkel, s így az , , távolságok összege az kerületével egyenlő. Minthogy az , , pontok felvételénél az oldalaira ezeknek az oldalaknak ugyanannyiszorosát, t. i. -szorosát mértük fel, teljesülnek előzőleg bizonyított állításunknak feltételei. E szerint tehát az , , távolságok összege az kerületénél, vagyis az kerülete az kerületének -szorosánál kisebb.
Megjegyzés: Nem nehéz e második megoldást úgy alakítani, hogy az kirovás szükségessége is kiolvasható legyen. Elegendő ugyanis a megoldásban szereplő első egyenlőtlenséghez hozzáfűzni, hogy amennyiben a és szögek és közé esnek, s összegük pozitív, úgy ez az első egyenlőtlenség csak akkor teljesül, ha a és szögek mindegyike pozitív. Ebből a megállapításból kiindulva megoldásunk gondolatmenetének változatlan megtartása (s előjeles távolságok és szögek használata) mellett a mondott eredményhez juthatunk, ezt azonban itt nem részletezzük.
|