Feladat: N.109 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bérczi Gergely ,  Braun Gábor ,  Frenkel Péter ,  Gerbicz Róbert ,  Gyenes Zoltán ,  Kun Gábor ,  Lippner Gábor ,  Mátrai Tamás ,  Pap Gyula ,  Prause István ,  Szabó Jácint ,  Visontai Mirkó 
Füzet: 1997/február, 97 - 98. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Tökéletes számok, Osztók összege, Oszthatósági feladatok, Indirekt bizonyítási mód, Maradékos osztás, kongruenciák, Nehéz feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1996/szeptember: N.109

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelöljük σ(x)-szel x osztóinak összegét. Ismeretes, hogy ha p és q relatív prímek, akkor σ(pq)=σ(p)σ(q).
Az állítást indirekt módon bizonyítjuk. Tegyük fel, hogy egy 2k(m+1) alakú szám majdnem tökéletes (k1, m0). Ekkor σ(2k(2m+1))=2k+1(2m+1)+1. Másrészt (2k,(2m+1))=1 miatt σ(2k(2m+1))=σ(2k)σ(2m+1)=(2k+1-1)σ(2m+1), így (2k+1-1)σ(2m+1)=2k+1(2m+1)+1.
σ(2m+1) páratlan, mivel a fenti egyenlet jobb oldala páratlan. Ha egy páratlan számnak osztója l, akkor l és az osztópárja azonos paritású, így az osztópár összege páros. Ha a páratlan szám nem négyzetszám, akkor l osztópárja sohasem önmaga, így a szám osztóinak összege páros. De σ(2m+1) páratlan, ezért 2m+1=b2 valamely b egészre. Ekkor

(2k+1-1)σ(b2)=2k+1b2+1,(2k+1-1)(σ(b2)-b2)=b2+1,
ahonnan b2-1(mod2k+1-1).
2k+1-13(mod4), mert k1, ezért (2k+1-1)-nek nem lehet minden osztója 4s+1 alakú. Legyen p a (2k+1-1)-nek egy 4s+3 alakú prímosztója, ekkor
b2-1(modp),
bp-1(b2)p-12(-1)p-12=(-1)2s+1=-1(modp),
tehát bp-1-1(p), ami viszont ellentmond a kis-Fermat tételnek. Ezzel az állítást igazoltuk.
 Lippner Gábor (Fővárosi Fazekas M. Gyak. Gimn., III. o.t.)