Feladat: Gy.3047 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bérczi Gergely 
Füzet: 1996/december, 520 - 521. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Magasabb fokú diofantikus egyenletek, Teljes indukció módszere, Oszthatósági feladatok, Fermat tétele, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1996/március: Gy.3047

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A következő, az eredetinél általánosabb alakú egyenletet fogjuk az egész számok halmazán megoldani:

x3+y3=8n,
ahol n tetszőleges nemnegatív egész lehet.
Az n szerinti teljes indukcióval igazoljuk, hogy a megoldást a (2n,0), illetve (0,2n) számpárok jelentik. Tekintsük ezt először n=0-ra:
x3+y3=1.
Mivel két pozitív köbszámnak sem az összege, sem a különbsége nem lehet 1, és ugyanez két negatív köbszámra is igaz, ezért x és y egyike nulla, a másik pedig 1=20.
Nézzük most az indukciós lépést: tegyük föl, hogy az x3+y3=8n egyenletnek csak a fenti két megoldása van, és vizsgáljuk az x3+y3=8n+1 egyenletet. Nyilvánvaló, hogy x és y azonos paritásúak, lévén köbeik összege páros. Ha mindkettő páros, akkor x=2x', y=2y', és ezzel 8n+1=8x'3+8y'3, azaz 8n=x'3+y'3; az indukció alapján (x',y')=(0,2n) vagy (2n,0) és így (x,y)=(0,2n+1) vagy (2n+1,0).
Megmutatjuk, hogy a másik eset nem lehetséges, azaz nem lehet mindkettő páratlan. Indirekt bizonyítást alkalmazunk: tegyük föl, hogy x és y mégiscsak páratlan. Ekkor
x3+y3=(x+y)(x2-xy+y2)=8n+1=23n+3.
Itt x2-xy+y2 páratlan, és osztója 23n+3-nak, így csak ±1 lehet.
Tekintsük először az x+y=8n+1, x2-xy+y2=1 egyenletrendszert. Mivel x és y páratlanok, azért nem lehetnek egyenlőek. Feltehetjük tehát, hogy x>y. Ekkor szükségképpen x>0 is teljesül. Mindezekből x2>xy, majd x2-xy+y2>y21 következik, ami ellentmondás.
Már csak az x+y=-8n+1, x2-xy+y2=-1 egyenletrendszer vizsgálata van hátra. Viszont x2-xy+y2=(x-y2)2+34y20, tehát ez a rendszer sem oldható meg.
Ezzel állításunkat beláttuk; az n=30 speciális esetben a megoldások tehát (230,0) és (0,230).
 Bérczi Gergely (Szeged, Ságvári E. Gimn., II. o.t.) dolgozata alapján

 
Megjegyzés. Általános feladatunk is a Fermat-tételében szereplő egyenlet egy speciális alakja:
x3+y3=(2n)3.
Maga a Fermat-tétel (illetve az annak már Euler korában is bizonyított harmadik hatványokra vonatkozó speciális esete) szerint ennek nincs a pozitív egész számok körében megoldása. Ekkor persze az x, y<0 eset sem lehetséges, valamint az x<0<y sem: az egyenletet átírva
y3=(2n)3+(-x)3
adódik, ahol viszont már minden szám pozitív, és így ennek sincs megoldása. Tehát x és y egyike nulla, és ez a már látott két megoldáshoz vezet.