A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az , és szakaszok felezőpontja rendre , és . Egy háromszög körülírt körének középpontját bármelyik két oldalfelező merőlegesének metszéspontjaként megkaphatjuk, ezért az előbb említett három szakasz felezőmerőlegesei , és mindegyikét meghatározzák. Mivel az tompaszögű, ennek a háromszögnek ‐ és -nek is ‐ külső pontja, pedig az belső pontja. Ezért ‐ és az és -nél lévő derékszögek miatt ‐ konvex húrnégyszög, amiből . Hasonlóan a konvex húrnégyszögből az külső szög is . Így az két szöge , tehát valóban hasonló a -höz, hiszen . Számítsuk ki ezután az arányt. Vezessük be az és jelölést. Tekintve, hogy a és az háromszögek egyenlő szárúak, és . Az első részben igazolt hasonlóság szerint , tehát az arányt kell meghatároznunk. A szögfelező tétel szerint: , amelyből . Ebből , és mivel , .
Szabó Jácint (Győr, Révai M. Gimn., III. o.t.) |
Megjegyzések. 1. A pont az aranymetszés szerint osztja a szakaszt. Ez azt jelenti, hogy , ami ekvivalens azzal, hogy . 2. A feladat ábrája alapján meghatározhatjuk , , , , stb. szögfüggvényeit. Pl.: . 3. Az előző pontban említett adatokkal, pl. -kal kifejezhető. Több megoldónk a szinusztétellel (vagy egyéb trigonometrikus eszközzel) számolva a következőt kapta: . Ez a megoldás akkor lenne teljes, ha ,,pontos'' értékének meghatározását is tartalmazná. 4. Az tíz példányából egy szabályos tízszög állítható össze. Ennek minden második csúcsa egy szabályos ötszöget határoz meg. Mivel szerkeszthető, feladatunk eljárást ad a szabályos öt- és tízszög szerkesztésére. 5. Megmutatható, hogy ha egy egyenlő szárú háromszöget az alapon fekvő egyik szög felezője két egyenlő szárú háromszögre vág, akkor a háromszögek szárai közötti szöge .
Méder Áron (Budapest, Táncsics M. Gimn., II. o.t.) dolgozata alapján |
|