|
Feladat: |
F.3109 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Barát Anna , Bérczi Gergely , Braun Gábor , Cheri Enikő , Gyenes Zoltán , Gyukics Mihály , Hans Zoltán , Harrach Nóra Viola , Kiss Ádám , Kiss László , Kocsis Zoltán , Nagy Margit , Pap Júlia , Pintér Dömötör , Rozmán András , Salamon Gábor , Szántó Richárd , Szobonya László , Terék Zsolt , Tóth Ádám , Vaszil Krisztina |
Füzet: |
1996/december,
531 - 533. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Háromszögek nevezetes tételei, Terület, felszín, Vektorok vektoriális szorzata, Paralelogrammák, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1996/február: F.3109 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Tekintsük a hatszög oldalvektorait az 1. ábra szerinti irányítással. Jelöljük pl. az területét -vel. A vektoriális szorzat definíciója szerint (lásd pl. Reiman István: A geometriai és határterületei c. könyvének 46. oldalán): | | Tekintve, hogy mindkét vektoriális szorzat ugyanolyan irányú, elegendő azt bizonyítani, hogy | | (1) | A vektoriális szorzat tulajdonságai szerint (1) így alakítható: | | ebben mindkét oldalon szerepel, továbbá , ezért azt kell megmutatni, hogy | |
Ez pedig nyilván igaz, hiszen , és ez párhuzamos a -vel. Mivel átalakításaink megfordíthatók, igaz a feladat állítása. Nyilvánvaló, hogy megoldásunk nemcsak konvex, hanem bármilyen, a feltételeknek megfelelő hatszögre alkalmazható, azaz a hatszög lehet akár hurkolt, vagy akár nem síkbeli hatszög is.
Gyukics Mihály (Szolnok, Varga Katalin Gimn., IV. o.t.) és |
Kiss László (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., III. o.t.) dolgozata alapján |
II. megoldás. A 2. ábrán egy konvex hatszög van. Ennek , , csúcsai és az pont egy átlójú paralelogrammát határoz meg. Hasonlóan szerkesztettük a átlójú , illetve az átlójú paralelogrammát. A 3. ábra paralelogrammái úgy készültek, hogy egy-egy átlójuk a , , illetve az szakasz, tehát a oldalai, és a paralelogrammáknak a hatszögcsúcsoktól különböző csúcsai , , . Könnyen látható, hogy , és hasonlóan és . Ezért , tehát , amely állítás akkor is igaz, ha az , , illetve az , , pontok egybeesnek. Ez azt is jelenti, hogy a 3‐3 paralelogramma területösszege egyenlő. Ennek folytán az területe is, és a területe is a megfelelő paralelogrammák félterületének és a köztük lévő háromszög területének az összege, és ez a két esetben egyenlő. Ha a hatszögnek van -nál nagyobb szöge, akkor két ilyen is van. Ilyen konkáv hatszöget látunk a 4. és 5. ábrán. Könnyen leolvasható, hogy a és a területek egyenlőek, és , ezért . utóbbi éppen azt jelenti, hogy . Hasonlóan járhatunk el hurkolt hatszög esetén is.
Tóth Ádám (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., II. o.t.) dolgozata alapján |
|
|