A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a szabályos háromszög csúcsait , , -rel, és legyen . Az egyenes és a háromszög határának közös pontjai és (lásd az 1. ábrát). Az egyenes a szabályos háromszöget két alakzatra vágja szét, amelyek közül az egyik biztosan háromszög. Ábránkon ez az háromszög. Ennek a háromszögnek az és csúcsánál lévő szögei közül az egyik nem nagyobb, mint , legyen ez pl. az . Ekkor eltolható úgy, hogy az oldalra illeszkedő -től különböző szabályos háromszög csúcsba kerüljön, (az ábrán ez a pont) és a szakasz pontjai a háromszöglemez pontjai maradjanak. A 2. ábrán az eltolt szakasz az . Jelöljük -val a és szögek közül a nem nagyobbat. Világos, hogy , és vetülete az egyes oldalakon: , , . A vetületek összege: | | Mivel a intervallumban szigorúan monoton fogyó, a akkor a legnagyobb, ha , és akkor a legkisebb, ha . Az eset azt jelenti, hogy a vetületek összege akkor a legnagyobb, ha az szakasz párhuzamos a háromszög egyik oldalával. Könnyen látható, hogy ha minden pontja belső pont, akkor , és elhelyezhető -val párhuzamosan úgy, hogy az elmozgatott minden pontja továbbra is belső pont. A maximum tehát mindig létezik, és értéke . Az eset azt jelenti, hogy az szakasz merőleges a szabályos háromszög egyik ololdalára. Nyilvánvaló, hogy az szakasz csak akkor mozgatható el az -nak megfelelő helyzetbe, és ekkor létezik a keresett minimum, ha kisebb, mint a szabályos háromszög magassága, . A minimum ekkor . Ha , akkor , így egyértelműen létezik olyan szög, amellyel (). Ezzel | | mindig kisebb a vetületek összegénél, amely ezt az értéket tetszőlegesen megközelítheti.
Gyurkó L. Gergely (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., III. o.t.) |
Várkonyi Péter (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., III. o.t.) |
|