A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Megmutatjuk, hogy igenlő a válasz a feladat kérdésére. Ehhez elegendő olyan számot mutatnunk a intervallumban, amelynek négyzete irracionális, továbbá tizedes jegyei és négyzetének tizedes jegyei között nem szerepel a 0. A nagyságrendi és a tizedes jegyekre vonatkozó feltételt teljesíti a szám, hiszen ekkor Ha ezt a számot el tudjuk ,,rontani'' úgy, hogy a négyzete már ne maradjon racionális, akkor készen vagyunk. Célszerű ezért -t a alakban keresnünk, ahol egy különböző pozitív egészekből álló sorozat, hiszen akkor továbbra is a intervallumban fekszik, jegyei között nem szerepel a 0 (csak a 3 és a 9 szerepel), és is jól számolható: | | (hogy valóban jó eredményt ad a ,,minden tagot minden taggal szorzás'' módszere, az a -t definiáló sor abszolút konvergenciájából következik). Ha a fenti formulából tudunk következtetni a tizedestört alakjára, akkor jó eséllyel célba érünk, hiszen csak arra kell ügyelnünk, hogy a tizedes jegyek ne legyenek periodikusak, és ne is szerepeljen közöttük a 0. A formulát akkor használhatjuk kényelmesen, ha a 10-nek az összegekben fellépő kitevői páronként különbözőek, sőt legalább kettő a legkisebb különbség közöttük. Ez a helyzet valóban előidézhető, mégpedig viszonylag egyszerű megkötésekkel az sorozatra. Könnyen adódik, hogy ha csak annyit teszünk fel a sorozat tagjairól, hogy párosak és minden tag legalább 3-szorosa az őt megelőzőnek, akkor a belőlük készíthető legfeljebb kéttagú összegek mind különbözőek (a tagok cseréjétől eltekintve), azaz legalább kettő a legkisebb különbség közöttük. Ilyenkor tehát, pl. az sorozatot véve, a -t előállító összeg tizedestört alakjában a 11, 15, 47, 83 jegypárok váltogatják egymást valamilyen sorrendben, a 0 jegy mindenesetre nem fordul elő benne. A 3-as jegyek az () alakú helyeken lépnek fel, amiért az is következik, hogy a jegyek nem periodikusak, hiszen ezen helyek között tetszőleges nagy hézagok fellépnek az sorozat gyors növekedése miatt (az hely után pl. az a soron következő, a hézag pedig nagyobb közöttük, mint ). Ezzel a feladatot megoldottuk.
II. megoldás. A Cantor-féle átlós eljárás alkalmazásával mutatjuk meg, hogy igenlő a válasz a feladat kérdésére. Tekintsük a intervallumbeli racionális számok négyzetgyökeit. Ez a halmaz megszámlálható, tehát elemei sorozatba rendezhetők. Legyen a -edik elemének egyértelmű végtelen tizedestört alakja és az átlóbeli jegyekből kiindulva képezzük az jegyeket az | | definícióval. Ily módon egy számhoz jutunk, amelyből most | dn=0,b1b2...bnan+1an+2... | alakú számokat fogunk képezni úgy, hogy a dn2 első n tizedes jegye mind különbözzék a 0-tól, továbbá mindig teljesüljön. Szemléletesen tehát a d0 tizedes jegyein megyünk végig és néha 1-gyel megnöveljük a soron lévő jegyet. A kérdés az, hogy a bn jegyeket hogyan képezzük. Ha feltesszük, hogy a b1,b2,...,bn-1 jegyeket már meghatároztuk és dn-12 n. tizedes jegye nem 0 (amiként az első n-1 jegy természetesen nem az), akkor bn-et választhatjuk an-nek (amikor is dn=dn-1). Ha nem, akkor legyen bn=an+1, ezzel ugyanis | dn2=(dn-1+10-n)2=dn-12+2dn-110-n+10-2n, | ahonnan felhasználásával | dn-12+10-n<dn2<dn-12+3⋅10-n, | ami azt jelenti, hogy dn2 és dn-12 első n-1 tizedes jegye megegyezik (amelyek persze nemnullák), továbbá dn2 n. tizedes jegye 1 vagy 2. Ezzel megmutattuk, hogy a bn jegyek és velük egyetemben a dn számok meghatározhatók a fenti módon. Legyen most Megmutatjuk, hogy ennek négyzete, c megfelel a feladat feltételeinek. Világos, hogy c=d jegyei között csak 5, 6, 7 és 8 szerepel, speciálisan, nem szerepel a jegyek között a 0, továbbá d, tehát c is a (0,1) intervallumban fekszik. Az is világos, hogy d nem eleme a megoldás elején definiált H halmaznak, hiszen ha pl. d a H n. eleme lenne, akkor végtelen tizedes tört alakjában az n. jegy, bn megegyeznék ann-nel, ami an, majd bn származtatása alapján lehetetlen. Tehát d∉H, más szóval c=d2 irracionális. Végezetül a nyilvánvaló összefüggésből adódik, hogy jegyei között nem szerepel a 0, hiszen m≥n esetén dm2 első n jegye nemnulla, vagyis ugyanez teljesül c-re is, de az n tetszőlegesnek választható. Ezzel a feladatot megoldottuk.
Braun Gábor (Budapest, Szent István Gimn., III. o. t.) |
Megjegyzés. Mindkét megoldás módszere alkalmas annak igazolására is, hogy a feladatbeli feltételt kielégítő c-k számossága kontinuum.
|
|