Feladat: Gy.2994 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bérczi Gergely ,  Berényi Ágnes ,  Deli Tamás ,  Dombi Gábor ,  Jakabfy Tamás ,  Katona Zsolt ,  Kutalik Zoltán ,  Lippner Gábor ,  Méder Áron ,  Molnár Rita ,  Nyakas Péter ,  Paál Krisztina ,  Pálfi Nóra ,  Pap Gyula ,  Papp Ágnes ,  Pintér Dömötör ,  Pogány Ádám ,  Reviczky Ágnes ,  Szilágyi Jenő ,  Szilágyi Judit ,  Szilágyi Zoltán ,  Zawadowski Ádám 
Füzet: 1996/január, 24 - 25. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Vektorok felbontása összetevőkre, Pitagorasz-tétel alkalmazásai, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1995/május: Gy.2994

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Vegyük az a, b egyenespárt a koordinátarendszer tengelyeinek. Legyen az x irányú egységvektor x, az y irányú pedig y. Jelöljük O-val a koordinátarendszer kezdőpontját, F-fel AB felezőpontját, c-vel pedig AB hosszát.
Mivel A és B az x, illetve y tengelyen mozog, azért az AO, illetve OB vektorokat felírhatjuk 2ex, illetve 2fy alakban, ahol 2e és 2f  -c és c közé eső valós számok. F az AB felezőpontja, tehát OF=(OA+OB)/2=ex+fy; ebből AF=fy-ex. Feltehetjük, hogy az ABC háromszög pozitív körüljárású. Ekkor az FC az AF vektor +90-os elforgatottja, tehát FC=-fx-ey. Az OC-t OF és FC összegeként kapjuk:

OC=(e-f)x+(f-e)y.
Ezért a C mindig rajta van az y=-x egyenletű egyenesen. (Ha ABC negatív körüljárású, akkor OC=(e+f)x+(e+f)y, azaz C az y=x egyenletű egyenesen helyezkedik el.)
Pitagorasz tétele szerint OA2+OB2=AB2, azaz 4e2+4f2=c2. Ezt felhasználva:
|e-f|=(e-f)2=e2+f2-2efe2+f2=c2.
Vagyis C első koordinátája -c2 és c2 közé esik. Könnyen látható, hogy tetszőleges -c2xc2 értékhez van olyan e és f, amelyre C első koordinátája éppen x. Tehát C az y=-x egyenletű egyenes -c2xc2 feltételekkel meghatározott szakaszán mozog. (Ha ABC negatív körüljárású, akkor az y=x egyenes ugyanezen feltételekkel leírt szakaszán.)
Ugyanezt koordináták nélkül megfogalmazva: C az ABC körüljárásától függően a és b egyik szögfelezőjén mozog úgy, hogy a és b metszéspontjától való távolsága legfeljebb akkora, mint a háromszög befogója.
 Katona Zsolt (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., I. o.t.)

 
Megjegyzés. A példában leírt mozgatást igen könnyen megvalósíthatjuk egy nagyobb papírra rajzolt két merőleges egyenes és egy derékszögű vonalzó segítségével. Innen könnyen ,,megsejthető'' a keresett mértani hely. (Természetesen a bizonyítást ez nem helyettesíti!)