A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Adjuk össze a két egyenlőtlenséget és alakítsuk át a következőképpen: 1. Ha , , akkor az egyenlőtlenségrendszernek nincs megoldása. 2. Ha , , akkor 1 megoldás van, az . Helyettesítéssel ellenőrizhetjük, hogy ez valóban megoldása mindkét egyenlőtlenségnek. 3. Ha , , akkor végtelen sok megoldás van. Ehhez megmutatjuk, hogy még olyan megoldás is végtelen sok van, ahol . Ugyanis esetén mindkét eredeti egyenlőtlenség a következő alakban írható: | |
Oldjuk meg -re az egyenlőtlenséget; azt kapjuk hogy Tehát valóban végtelen sok megoldás van. Az egyenlőtlenségrendszernek tehát csak a érték mellett van egyetlen megoldása.
II. megoldás. Három esetet különböztetünk meg. 1. Ha nincs megoldás, akkor természetesen nincs pontosan egy megoldás. 2. Ha van olyan megoldás, amikor , akkor ezeket felcserélve két megoldást kapunk, az és párokat, tehát nincs pontosan egy megoldás. 3. Csak olyan megoldás van, amelyre . Ekkor a két egyenlőtlenség helyett tekinthetjük az egyenlőtlenséget, amely az egyenlőtlenséggel ekvivalens. Ennek az egyenlőtlenségnek nyilván nincs megoldása, ha , és több megoldása van, ha . Akkor lehet pontosan egy megoldása, ha . Ekkor az eredeti két egyenlőtlenség összeadásával nyert egyenlőtlenségnek csak a megoldása; ami nyilván megoldása az eredeti két egyenlőtlenségnek is.
|
|