Feladat: 1966. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 3. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bakos Tibor ,  Lõrincz Pál ,  Surányi ,  Tusnády Gábor 
Füzet: 1967/május, 204 - 205. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Polinomok szorzattá alakítása, Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Arany Dániel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1967/május: 1966. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 3. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Olyan felbontást keresünk, melyben mindkét tényező-polinom másodfokú és x2 együtthatója mindkettőben 1. Feladatunk a további p, q, illetőleg r, s együtthatók meghatározása úgy, hogy

(x2+px+q)(x2+rx+s)=x4+(p+r)x3+(q+pr+s)x2+(qr+ps)x+qs==x4+x3+x2+x+1.



azonosság legyen. Ez teljesül, ha x3, x2, x együtthatója és az x-et nem tartalmazó tag a két oldalon rendre egyenlő, azaz, ha

(1)p+r=1,(2)q+pr+s=1,(3)qr+ps=1,(4)qs=1.


(3)-at q-val megszorozva, (1) és (4) felhasználásával kiküszöbölhetjük r-et és s-et. (1)-ből r=1-p, így

q2r+qps=q2(1-p)+p=q,q2-q-p(q2-1)=(q-1)(q-pq-p)=0.(5)



Ez mindenesetre teljesül, ha q=1, amikor (4)-ből s=1, (2)-ből pr=-1, és (1)-et is tekintetbe véve p és r a
(z-p)(z-r)=z2-(p+r)z+pr=z2-z-1=0(6)
egyenlet gyökei, tehát az (1+5)/2 és (1-5)/2 értékek. Ezekkel fennáll a
P(x)=x4+x3+x2+x+1=(x2+1+52x+1)(x2-5-12x+1)
azonosság. Ezzel megkaptunk egy kívánt alakú felbontást.
 

Megjegyzések. 1. Egy első és egy harmadfokú, valós együtthatós tényezőre való felbontás nem létezik, mert különben volna P(x)-nek valós 0-helye, de az a talált felbontás valamelyik tényezőjének is 0-helye volna. Ámde mindkét tényező diszkriminánsa negatív, s így egyiknek sincs valós 0-helye.
2. Világos, hogy q=1 választás mellett a föntin kívül csak olyan, két másodfokú valós együtthatós tényezőből álló felbontás nyerhető, amelyik abból az egyik tényezőnek egy 0-tól különböző c számmal, a másiknak 1/c-vel való szorzásával keletkezik. Ha viszont a q-pq-p=0 egyenletből indulunk ki, akkor (2)-ből pl. p-re negyedfokú egyenletet nyerünk, ami teljes négyzetté kiegészítésén keresztül másodfokú tényezőkre bontható, de azok egyikének sincs valós 0-helye. Így nincs a fentitől lényegesen különböző, valós együtthatós felbontás másodfokú tényezőkre sem.
 
II. megoldás. A polinomot x2+1 hatványai szerint rendezhetjük:
P(x)=x4+1+x(x2+1)+x2=(x2+1)2+x(x2+1)-x2.
Egészítsük ki az első két tagot teljes négyzetté, így két négyzet különbsége keletkezik, amit már szorzattá alakíthatunk:
P(x)=(x2+1+12x)2-54x2=(x2+1+52x+1)(x2+1-52x+1).

Megjegyzések. 1. Az eljárás általában alkalmazható x4+ax3+bx2+ax+1 alakú, ún. szimmetrikus polinomokra, és nem különbözik lényegesen attól a szokásos eljárástól, amely szerint a polinom 1/x2-szeresét az y=x+1x új változóval fejezzük ki.
Az itt vázolt úton mindig eljutunk két, valós együtthatós másodfokú tényezőre bontáshoz, ha a2-4b+80.
2. Az I. megoldás gondolatmenete is alkalmazható az említett általánosabb esetben, és célra vezet, bármilyen értékek is az együtthatók.