A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelölje az egyik () paralelogramma csúcsait , , , , az , , , oldalak felezőpontját rendre , , , , az átlók metszéspontját . A másik () paralelogramma ebből eltolással kapható meg; legyenek a megfelelő megjelölt pontjai , , , , , , , , (1. ábra).
1. ábra Mind a két paralelogramma megjelölt pontjaiból egymástól függetlenül -féleképpen választhatunk ki pontot, ezek szakaszt határoznak meg. A különböző felezőpontok számának megállapításában és megjelölt pontjaiból egyszerre mindig olyan -at--at veszünk figyelembe, melyek egy az oldallal párhuzamos oldal vagy középvonal pontjai. Az , , és , , pontok szakaszt határoznak meg, ezek közül az paralelogramma középpontja felezi a két átlót és az középvonalat, tehát szakaszt; az és paralelogrammák középpontja , illetőleg e paralelogrammák átlóit, tehát tekintetbe veendő szakaszt feleznek; az és oldalak felezőpontjai, , illetőleg csak ezt az szakaszt. A felsorolt pontok az paralelogramma középvonalának különböző pontjai és azt egyenlő szakaszra osztják. Hasonlóan különböző pontot kapunk az , , és , , pontok közül egyet-egyet összekötő szakasz felezőpontjaiból, az paralelogramma középvonalán. Ez az szakasz felezőpontján megy át és párhuzamos -vel, így különbözik az előbbi pontot tartalmazó egyenestől. Ugyanez az öt. pont adódik a , , és az , , pontok közül egyet-egyet összekötő szakaszok felezőpontjaiból, hiszen pl. az paralelogrammában az és átlók felezőpontja egybeesik, hasonlóan a többi megfelelő szakaszpárok felezőpontjai is. így ez az pont rendre , , , , megrajzolandó szakaszt felez. különböző pont adódik az alább felsorolt két-két ponthármas felezőpontjaiként is, egy-egy az -vel párhuzamos egyenesen:
és az egy oszlopban álló ponthármas-párok ugyanazt az pontot adják, mert pl. az paralelogramma és átlóinak, valamint középvonalának felezőpontja közös, a pont. A és pontokkal meghatározott szakaszon levő pont rendre , , , , figyelembe veendő szakaszt felez, a -gyel és -vel meghatározott szakasz pontjai , , , , szakaszt, végül az szakasz pontja , , , , pontot. A sorra vett ponthármas-párban mind a szakasz felezőpontját figyelembe vettük. A - ből kiinduló pont-ötös különböző az -ből és - ből kiindulótól, hiszen a kezdőpontok az , , szakaszok felezőpontjai, és összekötő egyenesük -vel párhuzamos. Ugyanígy és is különbözik a többi kiindulópontoktól. Mindezek szerint különböző felezőpontot kaptunk.
Megjegyzések. 1. Elindulhatunk a különböző felezőpontok megszámlálásában úgy is, hogy egy kiszemelt pontpár felezőpontjára tükrözzük -t- ami által a -ből kiszemelt pont képe mindenesetre a -ből kiszemelt pontba esik -, és számba vesszük, hogy további megjelölt pontjainak tükörképei közül hány esik egybe -nek egy további megjelölt pontjával. így a szakasz felezőpontjára való tükrözéssel mindegyik megjelölt pontjának képe -nek egy megjelölt pontjába esik, az pont szakaszt felez, vagyis ugyanerre a fedésre vezet az és , az és , , a és pontpárból való kiindulás. A , , és szakaszok felezőpontjai szakaszt feleznek, mert pl. a -nek felezőpontjára való tükrözés -t -ra, -t -ra viszi, s így tovább. - Ezen az úton kissé nehézkes a már számba vett pontpárok nyilvántartása. Egy további elindulási lehetőség: tekintsük az -ból összes megjelölt pontjaiba vezető szakaszok felezőpontjait, ezek felére kicsinyített képét adják, vagyis különböző pontot. -nek egymás után -ből, -ből, -ből és -ből való hasonló kicsinyítésekor egybeesések miatt csupán új felezőpont adódik, a -ből és -ből való kicsinyítéskor már csak , végül a -ból és -ből való kicsinyítéskor már egy sem. Ennek lépésről lépésre való pontos átgondolása szintén hosszadalmasabb a fentinél.
2. Könnyű belátni, hogy megállapításaink akkor is érvényesek, ha a két eredeti paralelogramma két különböző síkban van. |