Feladat: 1965. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 3. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1966/március, 100 - 101. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenes, Háromszögek hasonlósága, Deltoidok, Thalesz-kör, Arany Dániel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1966/március: 1965. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 3. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Csak a kör O középpontjától különböző P pontok esetével kell foglalkoznunk, mert ha P egybeesik O-val, akkor Q semmilyen helyzetében nem jön létre az M metszéspont. Nem jön létre az M pont akkor sem, ha P különbözik O-tól, de Q a körből OP-vel kimetszett UV átmérő bármelyik végpontjában van.
Megszerkesztve M-et Q néhány helyzetéhez, a kapott pontok egy egyenesbe esnek, amely merőleges OP-re. Megmutatjuk, hogy a mértani hely valóban egyenes.

 
 

A mértani helynek van pontja az OP egyenesen. Akkor kapjuk ezt, amikor az O-n át PQ-ra állított merőleges maga OP, vagyis amikor PQ merőleges OP-re, más szóval Q a kör P-n átmenő, OP-re merőleges Q0Q'0 húrjának valamelyik végpontjában van. Legyen a Q0-hoz és Q'0-höz tartozó pont M0. Ekkor az OQ0M0 és OPQ0 derékszögű háromszögek hasonlók, mert O-nál levő szögük közös, így
M0O:Q0O=Q0O:PO,M0OPO=Q0O2.
(2)
M0 az OP félegyenesen van.
Legyen a körnek egy az U, V, Q0, Q'0 pontoktól különböző pontja Q, és messe OM a PQ egyenest Z-ben. Az OQM és OZQ háromszögekből az előbbiekhez hasonlóan, majd felhasználva (2)-t
MOZO=QO2=Q0O2=M0OPO,tehátMO:M0O=PO:ZO.


A két egyenlő arány tagjai az MM0O és PZO háromszögek O-ból kiinduló oldalai. E háromszögek O-nál levő szöge közös, így hasonlók, ezért MM0O=PZO=90. Ezzel beláttuk, hogy M valóban mindig az M0-ban OM0-ra, vagyis OP-re merőlegesen álló m egyenesen van.
m minden pontja hozzátartozik a mértani helyhez. Láttuk ugyanis, hogy M0 a kört befutó pont Q0 és Q'0 helyzeteihez tartozik hozzá. Legyen m-nek egy az M0-tól különböző pontja M*, és az M*-ból a körhöz húzott egyik érintő érintési pontja Q*. Ez csak M*-ot szolgáltathatja, mert U-tól és V-től különbözik, m-en levő pontot szolgáltat, de a Q*-ban húzott érintő egyetlen közös pontja m-mel M*, tehát M* valóban hozzátartozik a mértani helyhez.
Mindezek szerint a keresett mértani hely az OP félegyenesre a (2)-nek eleget tevő M0 pontjában állított merőleges.
 

II. megoldás. P-n át tetszés szerinti, de O-n át nem menő egyenest húzva, ennek a körrel való Q1, Q2 metszéspontjaihoz közös M pont tartozik. Ugyanis M-mel a Q1-beli és Q2-beli érintők metszéspontját jelölve az MQ1OQ2 négyszög deltoid, mert O-ból kiinduló oldalai, valamint a végpontjaiknál levő szögek egyenlők, tehát MO átlója merőleges a Q1Q2 átlóra. Ez pedig azonos a PQ1, PQ2 egyenessel, tehát az előírás szerint Q1-hez és Q2-höz M tartozik hozzá.
A deltoid köré kör írható, mert a szemben fekvő Q1, Q2 csúcsainál levő szögek összege két derékszöggel egyenlő, így MO e körben átmérő. Messe ez a kör az OP egyenest másodszor T-ben, így Thalész tétele szerint az OTM szög derékszög.
Könnyű belátni, hogy T helyzete független a Q1Q2 egyenes megválasztásától. A deltoid köré írt körnek TO és Q1Q2 a P-n átmenő húrjai, így
PTPO=PQ1PQ2.
Hasonlóan az adott körből
PQ1PQ2=PUPV,
ahol U, V ismét az adott körnek PO-n levő pontjai, így
PTPO=PUPV.
Itt PO, PU és PV állandó, tehát PT is állandó, amint állítottuk.
Ezek szerint M mindig az OP egyenesre az állandó T pontban állított m merőlegesen van.
Eredményünk alapján m az M egyetlen helyzetéből megszerkeszthető. Ha pl. a P-n át választott egyenes merőleges OP-re, akkor M az OP-n, tehát éppen T-ben adódik.
Az I. megoldáshoz hasonlóan látható be, hogy m minden pontja a mozgó pont egy helyzetéhez tartozik, m a keresett mértani hely.