A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az egyenlőtlenséget az átrendezett | | (1a) | alakban fogjuk bizonyítani. Rendezzük a jobb oldali hatványokat hatványai szerint. Mind a két kifejezés alakú, ahol , és az egyik esetben , a másik esetben . Az -edik hatvány egy tényezős szorzatot jelent. Ennek a tagokra bontott alakját úgy kapjuk, hogy minden lehető módon kiveszünk mindegyik tényezőből egy-egy tagot, ezeket összeszorozzuk, és az összes ilyen szorzatokat összeadjuk. Végezzük a fenti két hatvány tagokra bontását párhuzamosan úgy, hogy mindkettőben ugyanannyiadik tényezőkből választjuk a -et és a többiből az első kéttagúnál a -et, a másodiknál a -et. Ha páros számú tényezőből választjuk a -et, ill. a -et, akkor egyenlő tagok keletkeznek, és ezek a kivonáskor kiesnek (így az a két tag is, amelyhez mindegyik tényezőből a -et választjuk ki). Ha viszont páratlan számú tényezőből választjuk a -et, illetőleg a -et, akkor egyenlő abszolút értékű tagok keletkeznek, de -ből pozitív előjellel, -ből negatív előjellel, a kivonásnál tehát ezek kétszerese adódik. Az összes ilyen tagok összege adja a jobb oldalt. Azt csökkentjük tehát, ha ezek közül a tagok közül csak egyeseket veszünk tekintetbe. Nézzük azokat a tagokat, amelyek úgy keletkeznek, hogy egy híjján minden tényezőből a -et választjuk. Egyrészt ezek mindegyike -t ad a különbséghez, másrészt ilyen tag -szer keletkezik, mert az a tényező, amelyikből nem a -et (tehát az -et, ill. a -et) választottuk, vagy az első vagy a második stb. vagy az -edik. Az (1a) jobb oldala tehát legalább , és nagyobb ennél, ha fennáll az a lehetőség is, hogy három tényezőből válasszuk a -et, ill. a -et, vagyis ha legalább . Ezzel az egyenlőtlenséget bebizonyítottuk.
Megjegyzés. A követett gondolatmenet mutatja, hogy -t és hatványai szerint rendezve alakú tagok keletkeznek, ahol lehet, és a felírt tag együtthatója az a szám, ahányféleképpen különböző dolog közül -t ki lehet választani, ha a kiválasztás sorrendjére nem vagyunk tekintettel. (Ennyi módon választhatunk ki tényezőt, hogy azokból -t, a többiből -t vegyük ki tényezőül.)
II. megoldás. Kézenfekvő (1a) jobb oldalának első tagjából levonni, a másodikhoz hozzáadni -t, mivel a kifejezést egy hatványával akarjuk összehasonlítani. Ekkor a fellépő különbségekben az alapok különbsége , és ezért az egyenlő kitevőjű hatványok különbsége így alakítható át:
A kifejezést tagra bontottuk, így az egyenlőtlenség igazolást nyer, ha megmutatjuk, hogy a kifejezés növekszik, ha mindenütt, ahol előfordul, -et és -et egyidejűleg -nel helyettesítjük. Az utolsó előtti tagnál ez nem okoz változást, a többinél viszont nagyobbítást jelent, ugyanis ha ,
Ezzel a feladat állítása igazolást nyert. Megjegyzés. Az egyenlőtlenség belátható az egyenlő kitevőjű hatványok különbségére vonatkozó azonosság ismételt alkalmazásával is:
Itt az utolsó előtti tag egyenlő az utolsóval, a többi pedig nagyobb nála, mert ha ,
Az tag összege tehát nagyobb, mint . |