A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. megoldás. Rajzoljunk a síkban egy , egy és egy tartományt úgy, hogy legyen mindháromnak közös része, bármely kettő közös részének legyen olyan része, amelyik nem tartozik a harmadikhoz, és legyen mindegyiknek a másik kettőn kívül eső része ís. Gondoljuk a televízió-tulajdonosokat a -tartomány belsejének pontjaival jelölve, a szobafestőket az pontjaival, azokat pedig, akiknek bérletük van a Gellért-fürdőbe, a pontjaival. Ekkor a b) állítás azt jelenti, hogy a -be, de -en kívül teendő pontok, ha vannak, nem kerülhetnek -be sem, tehát az a tartomány, ami -hez és -hez is tartozik, de -en kívül fekszik, egyetlen kijelölt pontot sem tartalmaz. Ezt az ábrán vonalkázással jelöltük.
Az a) állítás szerint van pont a -nek -hez nem tartozó részében. Ez nem kerülhet a bevonalkázott részbe, tehát -n is kívül van, vagyis olyan televízió-tulajdonost jelöl, akinek nincs bérlete a Gellért-fürdőbe. Eszerint a c) állítás következik a)-ból és b)-ből.
II. megoldás. A b) állítás így is fogalmazható : nincs olyan televízió-tulajdonos, aki nem szobafestő, de bérlete van a Gellért-fürdőbe. Eszerint egy olyan televízió-tulajdonosnak, akire az a) állítás teljesül, nem lehet bérlete a Gellért-fürdőbe. Mivel az a) állítás ilyen személy létezését mondja ki, így a)-ból és b)-ből következik a c) állítás.
Surányi János
Megjegyzés. egy versenyfeladathoz
Egy versenyfeladat a következő volt: ,,Legyen az háromszög csúcsából húzott magasság talppontja a szakasz belső pontja. Mindig kisebb-e az és oldalak különbsége, mint az és szakaszok különbsége? (Indokolás.)''
Láttuk, hogy a válasz tagadó, ugyanis az egyenlő szárú háromszögekben mind a két különbség nulla.
\epsfbox{1965.5.200.1.eps} Az alábbiakban néhány ezzel kapcsolatban felmerülő további kérdést vizsgálunk meg. Megmutatjuk először is, hogy más ellenpélda nincs is: ha belső pont és az -ból kiinduló oldalakra , akkor . Messe az körül sugárral írt kör -t még a pontban, -t a pontban. -nek -hoz legközelebbi pontja , és ettől különböző pont, tehát is különbözik -től, annak az tengelyre vett tükörképe. - az szakasz belső pontja, vagyis kívül van a körön, s így a szakaszon van, tehát . Így a egyenlőtlenséget kell belátnunk. Ez következik abból, hogy a -nél levő szöge tompaszög, hiszen a -nél levő külső szöge az egyenlő szárú háromszögnek az alapján levő szöge, tehát hegyesszög. Nézzük még meg, mi a helyzet, ha pl. a szakasz -n túli meghosszabbítására vagy -be esik. Ekkor nyilvánvaló, hogy ; az és szakaszok különbsége , és ez megint kisebb, mint , a háromszög-egyenlőtlenség szerint. Ennek az esetnek a kizárása tehát nem volt lényeges, viszont azt célozta, hogy érdektelen esetek taglalása ne vonja el a figyelmet a lényegről: ellenpélda kereséséről. Scharnitzky Viktor
Megjegyzés egy 1965. évi versenyfeladathoz
Az 1965. évi Országos Középiskolai Matematikai Tanulmányi Verseny II. fordulójának 2. feladata így szólt: A hegyesszögű háromszögbe négyzetet írunk, amelynek két csúcsa az egyik oldalon, egy-egy csúcsa a további oldalakon van. Bizonyítsuk be, hogy a négyzet tartalmazza a háromszög beírt körének középpontját. A közölt megoldások szerint a négyzet e pontot mindig belsejében tartalmazza, továbbá elég a négyzet és a háromszög közös oldalegyenesén fekvő csúcsokról kikötni, hogy hegyesszögűek legyenek. Pelikán József versenydolgozatában felvetette azt a kérdést, hogy rögzítve a négyzetet és minden lehetséges módon köréírva hegyesszögű háromszögeket, ezek beírt köreinek középpontjai kerülhetnek-e a négyzet oldalaihoz tetszés szerint közel, vagy van olyan , hogy ha a négyzet oldala , akkor a körülírt háromszögek beírt köreinek középpontjai mindig legalább távolságra esnek a négyzet oldalaitól. Az alábbiakban meghatározzuk azon pontok mértani helyét a négyzetben, amelyek beírt körközéppontok lehetnek, és látni fogjuk, hogy ezek nem kerülhetnek tetszés szerint közel az oldalakhoz. Legyen a négyzet, egy körülírt háromszöge, legyenek a , , , pontok ebben a sorrendben egy egyenesen, s legyen , ill. az , ill. szakaszon. Legyen az háromszög beírt köre , középpontja . I. Egyelőre nem kötjük ki, hogy a szög hegyesszög legyen. a) A körnek metszenie kell az szakaszt; különben ugyanis átmérője legfeljebb lenne, ezért az , szakaszok közül legalább az egyiket, mondjuk -et nem metszené, s így teljes egészében az szögtartományban volna, s így nem érinthetné az egyenest. Legyen és felezőpontja , ill. , akkor ezek szerint a téglalapba esik.
\epsfbox{1965.5.201.1.eps} nem tartalmazhatja belsejében a pontot, mert -ből érintő vonható hozzá. Igy legalább annyira van -től, mint a egyenestől, tehát alatta van a fókuszú, vezéregyenesű parabolának. Hasonlóan az fókuszú, vezéregyenesű parabolának is alatta van, legyen e két parabola metszéspontja . Ekkor az (egy egyenes szakasz és két parabolaív által határolt) idomba esik; a szakasz pontjai nem tartoznak hozzá e mértani helyhez. b) Ennek a tartománynak minden pontja lehet körközéppont. Valóban, legyen ezen idom valamely pontja. Az körül írt, -t érintő kör nem tartalmazza -et és -t és metszi -t, így az -ből, ill. -ből -hoz húzott, a négyzetet nem metsző érintők és egy olyan háromszöget határolnak, melynek a egyenesen levő csúcsaiban hegyesszögei vannak és melynek a kör beírt köre, beírt négyzete. II. Kössük ki most még, hogy -nál is hegyesszög van. a) Az I.a) alatti megállapítások természetesen érvényben maradnak. Jelöljük átlóinak metszéspontját -vel. Megmutatjuk, hogy ekkor csak a háromszög belsejében lehet! Ebből következik, hogy ha az fókuszú parabolának és a átlónak a négyzetbe eső metszéspontját -val, a fókuszú paraboláét és -ét -rel jelöljük, a (két egyenesszakasz és két parabolaív által határolt) idomba esik; a , szakaszok pontjai. nem tartoznak a mértani helyhez. Annak bizonyítását, hogy ezen idom minden pontja hozzátartozik a mértani helyhez, az olvasóra bízzuk. Tegyük fel az állítással ellentétben, hogy középpontja pl. a háromszögbe esik. Ekkor nem metszi az egyenest, és ezért a oldalt az szakaszon érinti. A pontból két érintőt húzhatunk -hoz; az ezek által lemetszett háromszögek legyenek és . Feltehetjük, hogy a jelölést úgy választottuk, hogy az , szakaszokat érinti. Be fogjuk látni, hogy a és szögek tompaszögek. A szög a háromszög külső szöge, s így nagyobb a szögnél. Nyilvánvalóan . Továbbá , ezért . Legyen vetülete -re , és tükörképe -re , ez elhelyezkedése miatt a négyzet oldalának meghosszabbításán fekszik. Messe az érintő -re vett tükörképe -et -ben, akkor az szög a háromszög külső szöge, és így . Továbbá nyilvánvalóan . Ezek szerint , és , és még inkább . Ezzel ellentmondásra jutottunk azzal a feltevésünkkel, hogy az háromszög hegyesszögű. Tehát a háromszög belsejébe esik, és így a mértani hely valóban a idom belseje, hozzávéve a , parabolaíveket. Ennek az idomnak a négyzet kerületéhez legközelebb eső pontja , hiszen a négyzetet -ből, mint középpontból úgy kicsinyítve, hogy a kerületére essék, nyilván tartalmazni fogja a idomot. Legyen és felezőpontja , ill. , a négyzet oldala , akkor nyilván az egyenesre esik, | | azaz . Tehát Pelikán kérdésére a válasz az, hogy a beírt körök középpontjai nem kerülhetnek -nál közelebb a négyzet kerületéhez, és ez a korlát nem javítható. Egyébként az is látható, hogy -nál tompaszöget is megengedve a beírt kör középpontja tetszés szerinti közel eshet a négyzet kerületéhez. Lásd Scharnitzky Viktor: Az 1965. évi Arany Dániel tanulóversenyek I. fordulóján kitűzött feladatok megoldása (kezdők versenye), K.M.L. 31 (1965) 193-196. o.Lásd Surányi János: Az 1965. évi Országos Középiskolai Matematikai Tanulmányi Verseny II. fordulóján kitűzött feladatok megoldása, K.M.L. 31 (1965) 104-112. o., szorosabban 106-110. o. |