A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Az egyenletnek akkor van értelme, ha egyik tört nevezője sem nulla. Tegyük fel, hogy ez teljesül, azaz legyen , , és -nek csak a -tól különböző értékeit engedjük meg. Gyűjtsük a bal oldalra az ismeretlent tartalmazó tagokat: majd hozzuk közös nevezőre a jobb oldalt is A két egyenlő tört számlálója azonos. Ha ez nem nulla, akkor ebből következik, hogy a két nevező is egyenlő, vagyis Csak azonos átalakításokat végeztünk, a kapott érték valóban gyöke az egyenletnek, mert feltevésünk miatt , és így az egyenlet -nevezőjű tagjainak is van értelme. Ha (és így a feltevés szerint , akkor (2)-nek minden szám eleget tesz, ugyanis (1) így alakul Ezek szerint és esetén az egyenlet egyetlen megoldása ; esetén pedig minden szám megoldása az egyenletnek, kivéve .
II. megoldás. Szorozzuk meg az egyenletet -szel: | | Tagokra bontás, rendezés majd kiemelés után Ez akkor áll fenn, ha legalább az egyik tényező nulla. Ha , és a zárójelben levő kifejezés nulla, akkor és ezt (1) két oldalába külön-külön behelyettesítve az | | kifejezéseket kapjuk. Ha ennek a két kifejezésnek van értelme, azaz ha és , akkor értékük egyenlő, vagyis gyöke az egyenletnek. Ha vagy , akkor nincs megoldása az egyenletnek. Ha , akkor (3)-ban és bármely értéket felvehet, kivéve a nullát, mert ekkor ‐ mint (1a) mutatja ‐ az eredeti egyenletnek nincs értelme. |