A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen tükörképe felező merőlegesére , az és egyenesek metszéspontja . I. Vizsgáljuk először azt az esetet, amikor , , sorra az -ból , , felé induló félegyenesen van. Ekkor az egyenes elválasztja a és pontokat és velük együtt az és pontokat is. Így az egyenes és pontjaival kettévágott körnek különböző ívein van és , pedig ugyanazon az íven van, mint , mert . Ebből következik, hogy az húr belső pontja. Legyen tükörképe felező merőlegesére , az és egyenesek metszéspontja . I. Vizsgáljuk először azt az esetet, amikor , , sorra az -ból , , felé induló félegyenesen van. Ekkor az egyenes elválasztja a és pontokat és velük együtt az és pontokat is. Így az egyenes és pontjaival kettévágott körnek különböző ívein van és , pedig ugyanazon az íven van, mint , mert . Ebből következik, hogy az húr belső pontja. 1. ábra Megmutatjuk, hogy az háromszögek hasonlók, megfelelő szögeik egyenlők. Ebből már könnyen fog következni (6). A háromszögek megfelelő szögeire egyrészt
az utolsó előtti és az azt megelőző szög azonos íven nyugvó kerületi szögek. Másrészt
A második és harmadik szög azonos íven nyugvó kerületi szögek, a negyedik és ötödik pedig egymás tükörképe. A (6) alatti első és második háromszög hasonlóságából, illetőleg a harmadik és negyedik hasonlóságából a következő arányok egyenlősége olvasható le: Innen, figyelembe véve, hogy és egymás tükörképei, tehát egyenlők, kapjuk, hogy és a kettőt összeadva, mivel , adódik az (5) egyenlőség.
II. Megmutatjuk, hogy az (5) egyenlőség a kör minden helyzeténél érvényes marad, ha az -tól -vel, -vel, ill. -vel ellentétes irányban levő pontok távolságát negatívnak tekintjük. Ennek belátására forgassuk a kört az pont körül pl. az óramutató járásával ellentétes irányban. A fenti bizonyítás nem alkalmazható már, ha a kör az oldalt érintő helyzetbe kerül (2. ábra). Ekkor , másrészt az és háromszögek hasonlók, mert egy szögük közös és Az utolsó egyenlőségben azonos íven nyugvó kerületi szögek szerepelnek. Így | |
2., 3. és 4. ábra Ha a kör továbbfordul, az oldal -n túli meghosszabbítására kerül ( és még az és félegyeneseken lesz, 3. ábra). Jelöljük -nek -ra vonatkozó tükörképét -vel, ekkor az paralelogrammára érvényes az I. alatti bizonyítás és azt adja, hogy azaz Így ha magán az jelölésen a szakasz negatív előjellel vett hosszát értjük ebben az esetben, akkor az eredeti összefüggés változatlanul helyes marad. Ha a kör továbbfordulásával is az átló -n túli meghosszabbítására kerül, akkor vegyük a és pontok -ra vonatkozó és tükörképét. Az paralelogrammára ismét alkalmazható az I. rész bizonyítása, s így (4. ábra) azaz Ez azonban ismét azt jelenti, hogy a II. elején mondott előjelmegállapodással (5) érvényben marad. Ha a kör az -t -ban érintő helyzeten is túlfordul, akkor korábban már tekintetbe vett körhelyzetek -ra vonatkozó tükörképeit kapjuk. Egy ilyen tükrözés előjelmegállapodásunk szerint , és előjelének egyidejű megváltozását, és így (5) minden tagjának ellenkező előjelűre változását okozza, az egyenlőség helyességét tehát nem változtatja meg. Ezzel a II. alatti állítást is igazoltuk.
Megjegyzések. 1. Könnyen látható (1. ábra), hogy . A megfelelő szakaszok arányát -val jelölve , , . Ezeket (5)-be beírva és -val egyszerűsítve az húrnégyszögre a következő összefüggést kapjuk: vagyis húrnégyszögben a szemközti oldalpárok szorzatainak az összege az átlók szorzatával egyenlő. Ez az összefüggés PTOLEMAIOS tétele néven ismeretes. A fenti hasonlóság felhasználásával természetesen ebből a feladat állítása is könnyen következik. Ha viszont az I. alatti bizonyításban az és háromszög helyébe egyaránt az háromszöget tesszük, akkor közvetlen bizonyítást kapunk PTOLEMAIOS tételére.
2. A versenyen a bíráló bizottság megelégedett az I. eset tárgyalásával. Megmutatjuk, hogy az háromszögek hasonlók, megfelelő szögeik egyenlők. Ebből már könnyen fog következni (6). A háromszögek megfelelő szögeire egyrészt
az utolsó előtti és az azt megelőző szög azonos íven nyugvó kerületi szögek. Másrészt
A második és harmadik szög azonos íven nyugvó kerületi szögek, a negyedik és ötödik pedig egymás tükörképe. A (6) alatti első és második háromszög hasonlóságából, illetőleg a harmadik és negyedik hasonlóságából a következő arányok egyenlősége olvasható le: Innen, figyelembe véve, hogy és egymás tükörképei, tehát egyenlők, kapjuk, hogy és a kettőt összeadva, mivel , adódik a (5) egyenlőség.
II. Megmutatjuk, hogy a (5) egyenlőség a kör minden helyzeténél érvényes marad, ha az -tól -vel, -vel, ill. -vel ellentétes irányban levő pontok távolságát negatívnak tekintjük. Ennek belátására forgassuk a kört az pont körül pl. az óramutató járásával ellentétes irányban. A fenti bizonyítás nem alkalmazható már, ha a kör az oldalt érintő helyzetbe kerül (2. ábra). Ekkor , másrészt az és háromszögek hasonlók, mert egy szögük közös és Az utolsó egyenlőségben azonos íven nyugvó kerületi szögek szerepelnek. Így | |
Ha a kör továbbfordul, az oldal -n túli meghosszabbítására kerül ( és még az és félegyeneseken lesz, 3. ábra). Jelöljük -nek -ra vonatkozó tükörképét -vel, ekkor az paralelogrammára érvényes az I. alatti bizonyítás és azt adja, hogy azaz Így ha magán az jelölésen a szakasz negatív előjellel vett hosszát értjük ebben az esetben, akkor az eredeti összefüggés változatlanul helyes marad. Ha a kör továbbfordulásával is az átló -n túli meghosszabbítására kerül, akkor vegyük a és pontok -ra vonatkozó és tükörképét. Az paralelogrammára ismét alkalmazható az I. rész bizonyítása, s így (4. ábra) azaz Ez azonban ismét azt jelenti, hogy a II. elején mondott előjelmegállapodással (5) érvényben marad. Ha a kör az -t -ban érintő helyzeten is túlfordul, akkor korábban már tekintetbe vett körhelyzetek -ra vonatkozó tükörképeit kapjuk. Egy ilyen tükrözés előjelmegállapodásunk szerint , és előjelének egyidejű megváltozását, és így (5) minden tagjának ellenkező előjelűre változását okozza, az egyenlőség helyességét tehát nem változtatja meg. Ezzel a II. alatti állítást is igazoltuk.
Megjegyzések. 1. Könnyen látható (1. ábra), hogy . A megfelelő szakaszok arányát -val jelölve , , . Ezeket (5)-be beírva és -val egyszerűsítve az húrnégyszögre a következő összefüggést kapjuk: vagyis húrnégyszögben a szemközti oldalpárok szorzatainak az összege az átlók szorzatával egyenlő. Ez az összefüggés PTOLEMAIOS tétele néven ismeretes. A fenti hasonlóság felhasználásával természetesen ebből a feladat állítása is könnyen következik. Ha viszont az I. alatti bizonyításban az és háromszög helyébe egyaránt az háromszöget tesszük, akkor közvetlen bizonyítást kapunk PTOLEMAIOS tételére.
2. A versenyen a bíráló bizottság megelégedett az I. eset tárgyalásával. |