Feladat: 1964. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló kezdők (speciális) 1. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1965/január, 1 - 2. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenlőtlenségek, Nevezetes azonosságok, Arany Dániel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1964/szeptember: 1964. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló kezdők (speciális) 1. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Megmutatjuk, hogy az egyenlőtlenség bal oldalából levonva a jobb oldalt, a keletkező k különbség nem lehet negatív. Ha a helyébe b-t, b helyébe c-t, c helyébe a-t, vagy a helyébe c-t, c helyébe b-t, b helyébe a-t írunk, a különbségben csak a tagok sorrendje változik meg, ezért feltehetjük, hogy a a számhármasban előforduló legkisebb érték, azaz

x=b-a0ésy=c-a0.

Fejezzük ki k-t a, x és y segítségével:
 

k=a3+b3+c3-a2b-b2c-c2a=a3+(a+x)3+k+(a+y)3-a2(a+x)-(a+x)2(a+y)-(a+y)2a=k=2a(x2-xy+y2)+(x3-x2y+y3).
 


Itt egyik zárójeles kifejezés sem negatív, amint az a következő átalakításokból nyilvánvaló:
 


ha xy, akkor
x2-xy+y2=x(x-y)+y20,ésx3-x2y+y3=x2(x-y)+y30;
ha pedig x<y, akkor
x2-xy+y2=x2+y(y-x)>0,ésx3-x2y+y3=x3+y(y2-x2)>0.
Egyik esetben sem lehet tehát k negatív.
A fenti átalakításokból látható, hogy 0 is egyedül akkor lesz k, tehát az eredeti egyenlőtlenség két oldala csak akkor egyenlő, ha mind a két zárójeles kifejezés 0. Ez akkor áll fenn, ha x=y és közös értékük 0, azaz ha a=b=c.
 

II. megoldás. Az előző megoldás bevezető meggondolása szerint feltehetjük, hogy a c szám sem a-nál, sem b-nél nem kisebb. A bal és jobb oldal k különbségét így alakítjuk át:
k=a2(a-b)+b2(b-c)+c2(c-a)==a2(a-b)-b2[(c-a)+(a-b)]+c2(c-a)==(a2-b2)(a-b)+(c2-b2)(c-a)=(a+b)(a-b)2+(c+b)(c-b)(c-a).
Itt egyik tag sem negatív, mert sem az elsőben a különbség négyzete, sem a másodikban a különbségek nem negatívok, tehát k0.
 

k=0 akkor és csak akkor teljesül, ha mindkét tag 0, tehát ha egyrészt a-b=0, vagyis a=b, amivel a második tag 2. és 3. tényezője egyenlővé válik, másrészt e két tényező közös értéke is 0, tehát akkor és csak akkor, ha a=b=c.
 

Megjegyzések. 1. A feladat állítása könnyen következik Szűcs Adolf következő tételéből1: legyen x1x2...xn0, y1y2...yn0, legyen továbbá z1, z2, ..., zn az y1, y2, ..., yn számok elrendezése tetszés szerinti sorrendben, akkor
x1y1+x2y2+...+xnynx1z1+x2z2+...+xnznx1yn+x2yn-1+...+xn-1y2+xny1.


Ebből feladatunk állítása így következik: Legyen n=3, továbbá tegyük fel, továbbra is, hogy ab, ac. Ha bc, legyen x1=c2, x2=b2, x3=a2, y1=c, y2=b, y3=a, z1=a, z2=c, z3=b. Ha pedig b>c, akkor legyen x1=b2, x2=c2, x3=a2, y1=b, y2=c, y3=a, z1=c, z2=a, z3=b. A fenti első egyenlőtlenség mindkét esetben a feladat állítását adja.
 

2. Az egyenlőtlenség helyessége belátható a számok nagyságviszonyára tett minden megszorítás nélkül is, pl. a következő azonosság alapján:
a3+b3+c3-a2b-b2c-c2a==13[(a-b)2(2a+b)+(b-c)2(2b+c)+(c-a)2(2c+a)].


1V. ö.: Hajós Gy.‐Neukomm Gy.‐Surányi J.: Matematikai versenytételek II. 2. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1966. 44. o.