Feladat: 1964. évi Arany Dániel matematikaverseny 1. forduló haladók (speciális) 2. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1964/december, 194 - 195. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Középvonal, Háromszögek hasonlósága, Szögfelező egyenes, Pitagorasz-tétel alkalmazásai, Arany Dániel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1964/december: 1964. évi Arany Dániel matematikaverseny 1. forduló haladók (speciális) 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
 
1. ábra
 

I. megoldás. Rajzoljunk C-nél derékszögű háromszöget AC=t, BC=1 hosszúságú befogókkal; mérjük rá a BC befogóra a BD=1-t2 hosszúságot, majd a D-ben a BC egyenesre emelt merőlegesre az egyenes A-t tartalmazó oldalán a DE=2t hosszúságot. Ekkor azt kell bebizonyítanunk, hogy EBD=2ABC, vagyis hogy AB felezi az EBD szöget. Ez következik abból, ha megmutatjuk, hogy az EA egyenes az EBD szögtartományból egyenlő szárú háromszöget vág le, amelynek AB a szimmetriatengelye.
Jelöljük az EA és BD egyenes metszéspontját F-fel. AC az FED háromszög középvonala, mert párhuzamos ED-vel, és fele akkora. Ha ugyanis A és C közelebb, ill. messzebb volna F-től, mint a megfelelő oldal felezőpontja, akkor összekötő egyenesük is kisebb, ill. nagyobb volna, mint ED fele. Ezek szerint EA=AF, és FC=CD=CB-DB=1-(1-t2)=t2. Az FAC és ABC háromszögek hasonlók, mert mindkettő C-nél derékszögű, és a befogók aránya egyenlő:
ACFC=tt2=1t=BCAC.
A megfelelő befogók egymáshoz képest ugyanolyan irányban 90-kal vannak elforgatva, így ugyanez áll az átfogókra is: FAAB.
Ezzel beláttuk, hogy AB az EF szakaszt felező és arra merőleges egyenes, tehát az EBF háromszög szimmetriatengelye; így az EBF=EBD szögfelezője.
 
II. megoldás. Rajzoljuk meg az ABC és EBD háromszögeket ugyanúgy, mint az előző megoldásban. Messe az A-n át BC-vel párhuzamosan húzott egyenes BE-t és DE-t G-ben és H-ban. GH a BDE háromszög középvonala, mert DH=CA=t=12DE, és GHBD, tudjuk továbbá, hogy a középvonal is párhuzamos BD-vel, és H-n át csak egy ilyen párhuzamos húzható. Így egyrészt Pythagorász tétele szerint (2. ábra)
 
 
2. ábra
 

BG=12BE=12BD2+DE2=12(1-t2)2+4t2=1+t22,
másrészt
GA=GH+HA=BD2+DC=1-t22+[1-(1-t2)]=1+t22.

Eszerint az ABG háromszög egyenlő szárú, így ‐ felhasználva azt is, hogy GABC
EBA=GBA=GAB=ABD,
tehát EBD=2ABD, és ezt kellett bizonyítanunk.
(Tulajdonképpen azt bizonyítottuk, hogy a G közepű (1+t2)/2 sugarú kör A pontjában érinti AC-t, tehát A az érintővel párhuzamos húrhoz tartozó ED ív felezőpontja.)
 
III. megoldás. Ismét az előző megoldásban látott módon helyezzük el a két háromszöget. Jelöljük AB és DE metszéspontját M-mel. Elég megmutatnunk, hogy M ugyanolyan arányú két részre osztja DE-t, mint a szögfelező, ugyanis ha egy P pont a DE szakaszon D-től E felé mozog, akkor a DP/PE arány számlálója nő, nevezője csökken, és így a tört értéke állandóan nő, egy értéket csak egyszer vesz fel.
Tudjuk, hogy a szögfelezőre nézve a szóban forgó osztásarány megegyezik a BD/BE aránnyal, mivel pedig
BE=BD2+DE2=(1-t2)2+(2t)2=1+t2,
így a szögfelező által kimetszett szeletek aránya (1-t2)/(1+t2).
 
 
3. ábra
 

Az ABC és MBD háromszögek hasonlók, így befogóik arányára:
MDBD=ACBC,MD=ACBDBC=t(1-t2).
Ezt felhasználva nyerjük, hogy
DMME=t(1-t2)2t-t(1-t2)=t(1-t2)t(1+t2)=BDBE.
Az M pont tehát ugyanolyan arányú részekre osztja DE-t, mint a szögfelező, és ezzel beláttuk, hogy BM azonos az EBD szög felező egyenesével.