A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az derékszögű háromszög , befogója fölé írt kör , ill. , és messe ezeket a -n átmenő egyenes másodszor , -ban. mint átfogó fölé a , -val párhuzamos befogókkal két derékszögű háromszöget szerkeszthetünk, legyenek ezek csúcsai és úgy, hogy és , ill. és . A keresett mértani helyet mindazok és csak azok a pontok alkotják, amelyek akár , akár gyanánt fellépnek, mialatt minden lehetséges helyzetét felveszi, azaz körül -kal elfordul.
Tekintsük az csúcsok mértani helyét. Néhányukat megszerkesztve mindegyiket az átfogón kapjuk. Megmutatjuk, hogy az pontok mértani helye az szakasz. E szakasz meghosszabbításaira nem eshet pont, hiszen a -n fekvő , és vele sem juthat távolabb -tól, mint és -nak csak azon az oldalán lehet, mint , továbbá a -n fekvő -val együtt nem juthat távolabb -től, mint , a -nek azon az oldalán van, mint . Legyen vetülete -ra, -re , . Megmutatjuk, hogy helyzetétől függetlenül ; ebből következik, hogy és derékszögű háromszögek hasonlók, és ebből , tehát egyenes egybeesik -vel. ‐ Thalész tétele szerint és merőlegesek -re, és ezért a , , , derékszögű háromszögek hasonlók, mert megfelelő hegyes szögeik vagy közösek, vagy párhuzamos, vagy merőleges szárúak, és így egyenlők. Másrészt a négyszög téglalap, ezért
amit bizonyítani akartunk. Ha , akkor és , tehát , e helyzetben , a háromszög nem létezik, tehát az pont csak tágabb értelemben tartozhat a mértani helyhez. Hasonlóan esetén sincs háromszög, mert és . Végül akkor sem jön létre a , ha átmegy és második közös pontján ‐ ami nyilván -nek -re való vetülete ‐, mert ekkor . Fordítva megmutatjuk, hogy ha az szakasznak -től különböző tetszés szerinti belső pontja, akkor van -nek olyan helyzete, amely éppen ezen -hoz vezet, éspedig 2 ilyen helyzet is van és ezek -ra (egyszersmind -re is) tükrösek. Legyen , -nak a -os szögtartományba ‐ röviden: -ba ‐ eső félköre , , és a másik félköre , . Messe az -n átmenő, -val párhuzamos egyenes -et, -t, -t rendre , , -ben. A mértani helynek az egyenes és helyzetéhez tartozó pontja rajta van -n és a már bizonyítottak szerint az egyenesen, tehát éppen a kiindulásul választott pont. Mivel és a tengelyre tükrös pontpár, azért a tükörképe a tengelyre s ekkor egyben a -re merőleges tengelyre is. esetén ; , ; ugyanígy esetén , e helyzetekhez nem tartozik háromszög. Bizonyításunknak a -re vonatkozó része azonban -re is érvényes. Ezek szerint az pontok mértani helye valóban az átfogószakasz, kétszer számítva, de a végpontok nélkül, és -et csak egyszer számítva. Egész hasonlóan járhatunk el a pontok mértani helyének meghatározására is. Jelöljük -nek , -re való vetületét , -vel. Ekkor a fenti hasonlóságok felhasználásával | | tehát a és derékszögű háromszögek hasonlók, és így . Ha már most a félkörön van, és így a -nek pontja, akkor a -ban fekszik, a -n van, tehát a nyert egyenlőségből , vagyis azonos a egyenessel, a -n fekszik. Ha a félkörön, és ezért a -n van, akkor a csúcsszögtartományában van, a -nak -n túli meghosszabbításán, tehát egyenlőségünk szerint és csúcsszögek, ezért ekkor is a egyenesen van. merőleges -re. Legyen -nek -val, -nak -vel párhuzamos átmérője , ill. , a -en, a -en. Ekkor -nek és vele -nek -től legnagyobb távolsága mindkét oldalon . Ha , akkor , ezért a -et -ben metszi, amely -nak -tól ugyancsak legtávolabbi pontja; az ezekhez tartozó -helyzet legyen . Ha pedig a -ben van, akkor az -be jut, az ezekhez tartozó a másik oldalon van a lehető legtávolabbra , ill. -tól. Ezekkel a fentiekhez hasonlóan megmutatható, hogy a pontok mértani helye a szakasz, kétszer számítva, de kihagyva -t, és csak egyszer számítva a , , pontokat. Könnyű belátni, hogy és felezi -t. Ha az háromszög egyenlő szárú, akkor , és ez a pont nem szerepelhet gyanánt. Mindezek szerint valamennyi vizsgált derékszögű háromszög harmadik csúcsának mértani helye ‐ míg minden lehetséges helyzetét felveszi ‐ tágabb értelemben az átfogó és az a rá merőleges, vele egyenlő hosszú szakasz, melynek felezőpontja , mindkettő kétszer számítva. Szigorúan véve ‐ ha ti. az egyenesszakasszá, ponttá fajuló háromszögeket nem tekintjük ‐ , , nem tartoznak a mértani helyhez, és csak egyszer számítandók, a két szakasz metszéspontja általában összesen kétszer, kivéve a esetet, amikor , és ezért csak egyszer számítható.
Megjegyzések. 1. A verseny rövid ideje alatt természetesen nem volt várható, hogy a versenyzők a fenti finomabb diszkussziót is kidolgozzák. Mulasztás lenne viszont, ha itt erre nem tértünk volna ki. 2. Azt, hogy az -n, a -n van, ugyancsak szögek egyenlősége alapján, de hasonló háromszögek felhasználása nélkül is beláthatjuk. Ezt csak esetére és olyan helyzetre vázoljuk, amelyben a -beli íven van, és így a -beli ív pontja. és húrnégyszögek, ezért . Másrészt szerkesztésnél fogva , így húrnégyszög. Ennélfogva , és ez folytatólag egyenlő -gel ‐ mert ‐, végül -gel. Eszerint -val és egyenlő szöget zár be, tehát a egyenesen van. ‐ Húrnégyszögek felhasználásával igazolható fordítva az is, hogy és bármely pontja hozzátartozik a mértani helyhez. Ezt és a további helyzetek vizsgálatát az olvasóra bízzuk.
|