Feladat: 1960. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 3. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1961/január, 5 - 6. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Negyedfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Arany Dániel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1960/szeptember: 1960. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 3. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Észrevehetjük, hogy a szorzat első és negyedik tényezőjének számtani közepe egyenlő a második és harmadik tényező számtani közepével, x+52-del. Tekintsük ezt új ismeretlennek, legyen tehát

x+52=z,azazx=z-52,(2)
így a
(z-52)(z-12)(z+12)(z+52)+8=(z2-254)(z2-14)+8=0,
azaz
z4-132z2+15316=0
egyenletre jutunk. Kiszámítva a gyököket, majd (2) szerint az ezekhez tartozó x értékeket:
13+1z1=172,x1=17-52,z2=134±1z2=-172,x2=-17-52,13+1z3=32,x3=-1,13+1z4=-32,x4=-4,
az egyenletet megoldottuk. Látjuk, hogy mind a négy gyök valós.
 

II. megoldás: Vegyük észre, hogy (1) első tagjában az első és negyedik tényező szorzata a második és harmadik tényező szorzatától csak állandóban különbözik. Egyenletünk tehát ilyen alakúra hozható:
(x2+5x)(x2+5x+6)+8=0.
Vegyük új ismeretlennek az új első tényezőt:
x2+5x=w,(3)
így a
w(w+6)+8=0
egyenletre jutunk, melynek gyökei:
w1=-2,w2=-4.
Ezeket rendre (3)-ba helyettesítve nyerjük, hogy a w1-hez tartozó két x gyök éppen az I. megoldás során nyert x1 és x2, míg a w2-höz tartozó két gyök a fenti x3 és x4-gyel egyezik meg.
 

Megjegyzések. 1. Minden
(x+a)(x+b)(x+c)(x+d)+e=0
alakú egyenlet megoldható akár az I., akár a II. megoldásban alkalmazott helyettesítéssel, hacsak az a, b, c, d számok két egyenlő összegű párba kapcsolhatók, pl.
a+b=c+d.

2. Az adott egyenlet elég egyszerű ahhoz, hogy az egész gyökökre némi próbálgatással is rá lehessen jutni. Azonban maga az a feltevés, hogy a gyökök egész számok, általában indokolatlan, hiszen pl. az
x(x+2)(x+3)(x+5)+10=0
egyenletnek egyik gyöke sem egész, sőt még csak nem is valós, amiről könnyen meggyőződhetünk, ha a gyököket akár az I., akár a II. megoldásban alkalmazott helyettesítéssel kiszámítjuk. Annyi mindenesetre látható az (1)-beli szorzaton, hogy x nem lehet (racionális) tört, mert x=p/q-val ‐ ahol p és q relatív prím egészek, q>1 ‐, mind a négy tényező tört, és nevezője q, márpedig egyenlő nevezőjű nem egyszerűsíthető törtek szorzata nem lehet egész.