Feladat: 1959. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 2. feladata Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1959/december, 162 - 164. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nevezetes azonosságok, Arany Dániel
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/szeptember: 1959. évi Arany Dániel matematikaverseny 2. forduló haladók (speciális) 2. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A kettős egyenlőtlenség részeit külön-külön bizonyítjuk mindkét esetben annak megmutatásával, hogy a jobb és bal oldal különbsége nem lehet negatív. ‐ Valóban, az első egyenlőtlenség jobb és bal oldalának különbsége így írható:

a(1-b-a)+b(1-c-b)+c(1-a-c).(2)
A feltétel szerint
a+b1,b+c1,c+a1,(3)
így
1-b-a0,1-c-b0,1-a-c0,(4)
és ezeket rendre a pozitív a, b, c-vel szorozva és összeadva a bal oldalon (2)-t, a nem nagyobb jobb oldalon pedig 0-t kapunk. Ezzel (1) első részét bebizonyítottuk.
(2) akkor és csak akkor egyenlő 0-val, ha (4)-ben, és ezért már (3)-ban is mind a három helyen az egyenlőségi jel érvényes. Egyenlőségi jellel (3)-ban egyenletrendszer áll előttünk a, b, c-re; megoldása
a=b=c=12,(5)
ez a szükséges és egyben elegendő feltétele annak, hogy (1) első részében egyenlőség álljon fenn.
(1) második része jobb és hal oldalának különbségéről könnyen észrevehetjük, hogy egy teljes négyzet fele:
12(1+a2+b2+c2)-(a+b+c)+(ab+bc+ca)=12(1-a-b-c)2,
tehát valóban nem lehet negatív. Így a bizonyítandó egyenlőtlenség második része is helyes. ‐ A két oldal akkor és csak akkor egyenlő, ha a négyzet alapja 0, vagyis
a+b+c=1.(6)

Minthogy (5) és (6) egyidejűleg nem állhat fenn, azért a, b, c-nek nincs olyan értékrendszere, amely mellett (1)-ben egyidejűleg mindkét helyen az egyenlőség jele volna érvényes.
Megjegyzések. 1. Az utóbbi bizonyítás során nem használtuk ki a (3) feltételeket, sőt az a, b, c számok pozitívságát sem, ezért (1) második része a, b, c-nek bármely értékrendszere mellett fennáll. (Székely Jenő észrevétele.)
2. Más irányú általánosítása (1) második részének: tetszőleges a1,a2,...,an számokra
(a1+a2+...+an)-(a1a2+a1a3+...+a1an+a2a3+a2a4+...++a2an+a3a4+...+an-1an)12(1+a12+a22+...+an2).


Bizonyítása ugyanúgy történhet, ahogyan (1) második részét bizonyítottuk. (Fritz József dolgozatából.)
3. Az egyenlőtlenség első részének bizonyítását is átvihetjük 3 helyett bármilyen n2 számú tagra. Ha ugyanis a1,a2,...,an olyan pozitív számok, amelyek közül kettő-kettőnek az összege legfeljebb 1, akkor
012{a1[(1-a1-a2)+...+(1-a1-an)]+a2[(1-a2-a1)++(1-a2-a3)+...+(1-a2-an)]+...+an[(1-an-a1)++...+(1-an-an-1)]}=n-12[(a1+...+an)--(a12+...+an2)]-(a1a2+a1a3+...+an-1an)
és innen átrendezéssel a következő általánosítást nyerjük:
n-12(a12+a22+...+an2)n-12(a1+a2+...+an)-(a1a2+a1a3+...+an-1an).



4. A kimondott általánosítások n-nek bármely n2 értékére fennállanak, vagyis n minden olyan értékére, amely mellett az egyenlőtlenségeknek egyáltalán értelmük van.
5. Összefoglalva a 2. és 3. általánosítást az (1) kettős egyenlőtlenség következő általánosítását nyertük: Ha a1,a2,...,an olyan pozitív számok, amelyek közül bármelyik kettőnek összege legfeljebb 1, akkor

n-12(a12+...+an2)n-12(a1+...+an)-(a1a2+...+an-1an)12(1+a12+...+an2)+n-32(a1+...+an).


A tett feltevés az első rész fennállásának elegendő, de nem szükséges feltétele már a feladatban szereplő n=3 esetben sem; pl. n=3, a1=1/4, a2=1/3, a3=3/4 esetében az egyenlőtlenség első része fennáll, bár a2+a3>1. ‐ A második rész a1,a2,...,an bármely értékei mellett fennáll.
6. Az (1) második része így is bizonyítható: nemnegatív számok mértani közepe nem nagyobb számtani közepüknél. Ezt az 1 és (a+b+c) pozitív számokra alkalmazva
1(a+b+c)1+(a+b+c)2.(7)
Itt mindkét oldal pozitív, ezért a bal oldal négyzete sem nagyobb a jobb oldal négyzeténél:
a+b+c14(1+a2+b2+c2)+12(a+b+c)+12(ab+bc+ca).
Innen pedig, 2-vel szorozva és a négyzetes tagok kivételével minden tagot a bal oldalra átvive (1) második részét kapjuk. ‐ (7)-ből is látható, hogy egyenlőség csak (6) fennállása esetén következik be.